Távoli kedves

Csukd be szemed,
s képzeld el,
kint fekszel a réten
és egy szép fehér madár
száll ott fenn az égen.
És az a fehér madár
nem más, mint a lelked,
most elszállhat bárhová,
hol ott van egy szeretted.
Fölé ér, kőröz párat,
mig ő észre veszi,
s tudja, te üzensz otthonról
szivhez szólót neki.
Ettől majd szárnyakat kap,
hisz nagyon vissza vágyik
és felint a madárnak,
repülj vissza minél előbb!
Üzenem, hogy nemsokára
haza megyek, s ott maradok
Veled, érted, értünk
mindhalálig!