Mamó Mesél - Hold apó

Esik eső, fúj a szél,

Hold apó miről mesél?

Sejtelmesen mosolyog,

halvány fénye nem ragyog.

Fázósak az emberek,

nem szeretik az esőt és a szelet.

Pedig már szomjas a Föld!

Fák, virágok szomorkodnak,

a nap elöl elbújnának,

ők már várják az esőt.

S a szél? Kifújja

városokból a szennyet, 

port és a füstöt,

friss tavaszi levegőt hoz,

megtelíti a tüdőt.

Magával visz bánatokat,

uzenetet, vágyakat,

megsúgja az állatoknak,

az ellenség hová bújt el,

mutatja: erre szaladj!

Erről mesélget Hold apó,

de rá senki nem figyel,

helyette várnak fényárra,

meleg, fényes napsugárra,

már csak ilyen az ember.

Hisz a napocska mosolyog,

benne bíznak, neki hisznek,

tőle várják, mind remélik,

hogy egy szebb holnapot hoz!