ha kis korában megszagol,
azt a szagot nem felejti!
Akár pár évvel később lát,
megcsóválja kicsi farkát
és örömében csahol.
Vajon mi van az emberrel?
Ha valakit átölel
és szívéhez úgy szorítja,
hogy átérzik dobbanása,
s esze is tudja: szeret!
Akár csalódhat is benne,
elfeledni sosem tudja,
lelke mélye őrzi neki,
ha rá gondol, bent nevet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése