Aprófalván kis gyerekek
kis manókat kergetnek,
piros sapkát adnak rájuk
és nagyokat nevetnek.
Tündérek vigyáznak rájuk,
mosolyognak szüntelen,
itt mindig vidám az élet,
a sirás ismeretlen.
Néha-néha ellátogat
hozzájuk a télapó,
csilingelő szárnyán repül
vele együtt sok lurkó.
Nem kell sok egy kis gyereknek
ahhoz, hogy boldog legyen,
talán mindösszesen ennyi:
közös játék, elfoglaltság,
neki szóló figyelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése