Magány

Egy kis váza
az asztalon
reménykedve várja,
tegyek bele
pár virágot,
vágyik illatára!

Hisz üresen
olyan sivár
számára  az élet!
Úgy gondolja:
üres vagyok,
senki nem dicsér meg.

Csak egy kis tárgy
lélek nélkül,
mégis vágyik arra,
legyen pár virág
képében
neki is már társa!

Vajon van-e
a földön,
akárki vagy bármi,
aki mindig egyedül
szeretne maradni?

S ha nincs, akkor
miért van
olyan sok magányos?
Mi hiányzik?
Az elszántság,
hogy legyen
ő is páros?

Vagy  a zsák-folt
elmélet,
tényleg csak
elmélet?
Én azt hiszem,
az akarat
ezen is segithet.

Tegyél pár szál
virágot
hamar a vázádba!
Mosolyogj és
rátalálsz
egy igazi párra!