Mamó Mesél - Gyermeknapi kivánságom

 Ha felkerülök a mennybe

és az Istent épp jó kedvében lelem,

megkérdezi: mondd csak lányom,

az utolsó kivánságod

lent a Földre mi legyen?

Azt felelném, nem kérek mást,

csak teljesitsd Istnm,

lent a Földön minden egyes

kis gyermek boldog legyen!

Mamó Mesél - Közös magány

Didereg a bója a vizen táncolva,

unja már a tájat, hisz ezerszer látta.

Egyszer csak egy fatörzs ütközik falába,

Ága körbefogja, beakadt láncába.

Megörül a bója, hozzásimul gyorsan,

talán lesz egy társa mégis a folyóban.

A fa is elfáradt, úszott már eleget,

örül, hogy a bóján kicsit megpihenhet.

Eltelt egy hét, kettő, s a fa úgy gondolta,

elég a pihenés, indul a nagy útra.

Hiába kérlelte szép szóval a bója,

maradjon ott vele, vagy vigye el az útra!

Arra jött egy hajó és a nagy hullámok

elsodorták a fát, még búcsút sem mondott.

Búslakodott nagyon utána a bója,

végül egy kismadár szivében megszánta.

Rászállt a bójára, dalolt és csicsergett,

a bója nem bánta, de nem reménykedett.

Lassan oda figyelt a madár dalára,

s rájött, hogy a madár őt miért is szánta.

A párja elpusztult, s ő egyedül maradt,

nem találja helyét sehol a  Nap alatt.

Minden nap rászállott, napját ott töltötte,

éjszakára elment jó szállást keresve.

A bója ringatta, már nem volt magányos, 

hallgatta dalait, lelke erre vágyott.

Nyáron hideg vizzel kis lábát hűtötte,

s minden morzsát, mit lelt, a madárnak gyűjtötte.

A madár is örült, hogy van egy barátja,

ha nem is szól hozzá, kedvesen ringatja.

Ha sétálsz a parton és látod a bóját,

kis papir csónakban üzend meg, hogy párját

kedves kismadarát minden éjszakára

te is befogadnád.

Mert bár éjjel neked nem dalol, hisz alszik,

de pihegésére a lelked megnyugszik.

Mamó Mesél - Húsvét 2021

 Nyuszika, nyuszika,

gyere velem moziba!

Viszünk popcornt, ropogósat,

répalevet, nem cukrosat!

Mókus pajti nem mehetek,

éppen tojást festegetek,

húsvét lesz, az óra ketyeg.

Lehet, nem lesz locsolkodás!

Kárba veszhet sok szép tojás!

Lehet, nem lesz locsolkodás,

de húsvét van! Feltámadás!

És ha templomba sem mehetsz?

A hitedben elmélyülni

bárhol lehet.

És hogyha nem lesz ajándék?

Azt tesszük, mint nagymamáék.

Tudod, mikor ő kicsi volt,

húsvét is nagyon szegény volt.

Nem volt festék, nem volt tojás,

bár vágyott rá minden család.

Kosárkát tettek karjukra 

és szaladtak a szabadba.

Csigaházat tettek bele,

kis virág is megfért benne,

kibélelték szép zöld fűvel,

rajzoltak nyuszit nagy füllel.

Négykézlábra ereszkedtek,

kis nyuszikká átvedlettek,

szökdécseltek jó nagyokat,

énekeltek szép dalokat.

Mezitelen kicsi lábuk,

mégis szép volt a világuk!

Látom, hogy mindent kitalálsz,

de ez nem más, csak kifogás!

Nem, de mindent kitalálok,

hogy szép legyen a húsvétod!

Hiszen a mozi is zárva,

ötleteljünk hát húsvétra!

Akár még tojást is festhetsz,

nem sokat, különlegeset!

Rajzolhatsz rá mosolyt, dudát,

örül majd neki apukád.

Ez a szép az ünnepekben,

lehetsz zajban, akár csendben,

melletted van, akit szeretsz!

Ha más nem, bent a szivedben.

Mamó Mesél - Ünnepek

Lassanként kikopnak

a régi ünnepek.

Elfelejtik őket

rohanó emberek.

Változik a tankönyv,

mikor mi a fontos,

új szobrok épülnek,

régiek ledőlnek,

régi utca nevek

múltban elmerülnek,

amit az új kor hoz.

Elfeledünk nevet,

nem tudunk dátumot,

sirba szállt hőseink

emléke megkopott.

De szellemük itt van!

S megtanit az élet,

márciusi ifjak,

vagy hadban megöltek.

Hősök mindig vannak

és mindig is lesznek,

kik bátran harcolnak,

sőt akár elesnek.

Fröcskölődés nélkül

és nem gyűlölettel,

tudással harcolnak

és nem fegyverekkel.

Vállalva nevüket,

vagy csendes háttérben

küzdenek a jóért,

a köz érdekéért,

gyermekeink s a Föld

élhető létéért

kellő tiszteletben.

Ezért úgy gondolom,

ifjak akár vének,

ha nem is állsz közéjük,

a fejedet hajtsd meg!

Hiszen áldozatra

nem magukért készek,

hanem a hazáért,

értetek, te érted!

Mamó Mesél - Tavasz

 Itt a tavasz,

ragyogó!

Rügyfakadás,

viruló!

Madárszólam,

daloló!

Mosolygó nap,

csillogó!

Erdő-mező

bóditó!

Pillangó had

táncoló!

Gyereksereg 

újjongó!

Jókedv, derű

áradó!

Mamó Mesél - Oltás-dilemma

 Ismét egy döntés előtt állsz,

mint sokszor az életben

és te megint csak hezitálsz,

vajon regisztrálj vagy sem.

Nem olyan nehéz a döntés,

ha lehunyod a szemed

és ami legjobban érint,

magadban elképzeled.

Jó lenne, ha az arcodat

napsugár simogatná,

gyermekeid kacagását

játékházban hallatná!

Kimondhatnád a nagy igen-t

kedves násznéped előtt,

elsirathatnád szeretted

méltón gyászolók között.

Biztos lenne munkahelyed,

bátran vásárolhatnál,

nem kéne attól rettegned:

mi lenne, ha elkapnád?

Nagyszülőként tócsázhatnál

arany kis unokáddal,

ölbe véve mesélhetnél,

kényeztetnél  dajkával.

Találkozhatsz barátokkal,

kezet is foghatsz velük,

a családi ünnepeken

nem érzel mást, csak derűt-

Nem a hireket hallgatnád,

elmehetnél szinházba!

Visszatérne az életed

a régi kerékvágásba,

vagy átgondolnád napjaid,

hogy változtass a jövőben,

mi a családod és saját

egészséged szolgálja.

Magadért? A többiekért?

Vagy a nyugodt jövőért?

De ami a legfontosabb,

magáért az életért!

Igen, a döntés a tied,

egy-két szúrás, ez  a tét.

Ha megtalálod a választ,

máris könnyebb a döntés.