Mamó mesél - Szilveszter

 Nos mondd csak, barátom,

jól telt el az éved?

Elérted a célod?

Szebbítette léted?

Ha így volt, adj hálát

és így folytasd utad,

használd minden percét,

mit az élet kiszab.

Ha nem volt felhőtlen,

nézzél a tükörbe,

változtass, hisz erre

bíztat szemed fénye!

A forrót hűtheted,

jéghegy is elolvad,

tavasszal a szellő

oly lágyan simogat.

S bár levél lehullik,

a földet takarja,

mindenben ott a jó,

esély a vigaszra.

Te is megteheted,

éledj újra, s újra!

Az akadály erősít,

felkészít az útra.

S ha végképp törölnéd

ezt az elmúlt évet,

itt van az alkalom,

nagyon gyorsan tedd meg!

Lelked tavaszt jelent,

szíved kész a nyárra,

az őszi megnyugvást

ragyogó hó váltja!

Öltöztesd ma díszbe

ünneplő testedet

és várd tárt karokkal

a jövő évedet!

Mamó mesél - A gyermek

 A gyermek ajándék,

új élet csodája,

bár születéskor sír,

mosolyog családja.

Hisz ő reményt hordoz,

Földnek lesz örzője,

világot alakít,

nemzetnek jövője!

Isten áldásával

született világra,

képességgel jóra,

elmével tudásra.

A te feladatod,

hogy egyengesd útját,

fogd kezét, amíg kell,

szeretetét tápláld!

S ha a feladatod

jól teljesítetted,

értelmet nyert léted,

hisz okkal születsz meg.

Ha támaszra szorulsz,

ő fogja majd kezed,

a sírodon virág

őrzi emlékedet.

Mamó mesél - Gond

 Puff! A nyakadba ült,

lehajlít a földig.

Bár te szabadulnál,

társadul szegődik.

Megroggyansz, haragszol,

átkozod a sorsot,

kapálózol, őrjöngsz,

ledobnád a koncot.

Kéred a családot, 

bár lehet, ö okozta.

Hívod a barátod,

de neki is van gondja.

Istenhez fohászkodsz,

vegye le a terhed,

nem viseled többé

e súlyos keresztet.

Végre elgondolkodsz,

a megoldás nálad,

csak te szabadulhatsz,

könnyítheted vállad!

Felemeled kezed,

egyszerre a kettőt,

nyakadból leveszed,

messzire görgeted,

majd dícséred eszed,

s áldod a Teremtőt.

Mamó mesél - Öröm

 Egy tarka pillangó

körülötted repked,

fogócskázol vele,

oly vidám a kedved,.

Néha vele repülsz,

rá szállsz a virágra,

beszívod illatát,

s árasztod világra.

A felhők felett is

csak a napot látod,

megölelsz családot,

átkarolsz barátot.

Erőt kapsz, hogy

akár

változtass világot!

Mamó mesél - Bánat

 Legörbíti a szád, 

fejedet lehajtja,

tested nem uralod,

szomorúság rabja.

Lelked begubózik,

a szád csendben marad,

szemed könnyel teli,

vagy már ki is apadt.

Agyad is cserben hagy,

behódol a bajnak,

szíved lassabban ver,

érzi a fájdalmad.

De az óra ketyeg,

az idő lesben áll,

a szél is felkészül,

napsugár kandikál.

Csak kicsit bírd még ki,

s bánatod messze száll!

Mamó mesél - Találkozás

 Találkozol valakivel,

eddig nem ismerted,

minden csupa titok.

Inkább csend van,

alig szóltok,

de úgy érzed, hogy a szeme

sok mindent elmondott.

A titokban az a jó,

hogy te töltheted meg

reményekkel és vágyakkal,

hogy az ő tulajdonságai

neked megfelelnek.

Bele képzelsz mindent,

amit szeretnél megkapni,

úgy látsz mosolyt,

hallasz hangot,

mi boldoggá tud tenni.

S amíg ez a titok

nem fedi fel magát,

az őszinte hited

mosolyra húzza szád.

Az igaz boldogság az,

ha a feltárt titok

azt adja neked valóban,

amit eddig csak sejtettél,

a ami reményt adott.

Mamó mesél - Igen/esküvőre

 Mindössze négy betű,

de két életet jelent.

Benne remény, vágy, titok

és az igaz szerelem.

Remény, hogy

veled lesz teljes az életem,

s igaz szerelemmel 

fogod örökké két kezem.

A vágy, hogy együtt váltsák

valóra álmaink,

két szemed tükrében

őrizzük titkaink.