Ki az. aki oly finoman
megsimítja a fejed?
Ki az, aki szeretetből
a hajadon húz egyet?
Ki miatt ráncolod össze
néhányszor a homlokod?
Ki az, aki a szemedben
mint kis csillag, úgy ragyog?
Ki az, kinek - mint virágét -
érzed finom illatát?
Ki miatt húzod mosolyra
olyan szélesen a szád?
Ki az, aki az arcodra
olyan sokszor puszit ad?
Ki az, aki csimpaszkodva
átöleli a nyakad?
Ki az, akinek popsiját
cipeled a válladon?
És hogyha úgy tartja kedve,
ücsörög a karodon?
Ki az, ki felé karjaid
oly szélesre kitárod?
És amikor hozzád bújik,
a karodat bezárod?
Ki az, kinek újja mondja:
jaj kicsim, ezt nem szabad!
Ki az, kit el kéne verni,
de legtöbbször elmarad.
Ki az, akit ölbe veszel,
s a térdeden ringatod?
Közben kedvenc dalocskáját
a fülébe dúdolod?
Ki az, kivel néha sétálsz
oly szívesen kettesben?
Ki az, kivel a kutyussal
kirándulsz a hegyekben?
Ki az, kivel táncra perdülsz,
ha úgy tartja jó kedved?
Kinek olvasol esténként
szép altató meséket?
Ki az, kiből ugyanolyan
a világon még egy nincs?
S az sem baj, ha nincsen pénzed,
hisz te vagy a leggazdagabb,
mert a számodra én vagyok,
csakis ÉN a legszebb kincs!!
