A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mesék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mesék. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. május 4., hétfő
2017. október 29., vasárnap
Medvebocs világgá megy
Kitalálta medvebocs,
hogy elmegy világgá,
sütött egy kis pogácsát,
becsomagolt málnát.
Elbúcsúzott mamájától,
felvette hátizsákját.
Elindult az erdőben,
kisérték madárkák,
fütyörészett, dúdolászott,
vitte a tudásvágy.
Este mikor elfáradt,
megette vacsoráját,
lefeküdt a zöld fűbe,
tücsök vigyázta álmát.
Reggel mikor felébredt,
nem lelte hátizsákját,
két kis majom elcsente,
egy fán kutatták át.
A kis maci nem bánta
járta tovább útját,
nézelődött mosolyogva,
hogy kielégithesse
a kiváncsiságát.
Délutánra elfáradt,
fájt a kicsi lába,
éhes lett, és akkor jött rá,
nincsen vacsorája.
Körülnézett, ennivalót
vajon hol találna?
de bármerre tekintett
nem talált málnára.
Eszébe jutott a barlang,
benne a mamája,
a kemence padkája,
a teli kiskamrája.
Leült és búslakodott,
nagy volt az ő vágya,
de éhesen, szomjasan
kedvét nem találta.
Kismókus szaladt hozzá:
mi baj, csak nem vagy árva?
Dehogy vagyok,
csak nincs semmim
este vacsorára.
Tán sétálni indultál,
s nem gondoltál előre
elemózsiára?
Nem sétára indultam,
hanem kiváncsi lennék
a kinti nagy világra.
Hát tanuld meg, kicsi bocs,
ne induljon világba,
kinek a zsebe üres,
s nincs teli hátizsákja!
Úgy döntött hát, hazamegy,
még várhat új világa,
addig viszont otthonában
várja a családja.
2017. július 19., szerda
A manó és a cirkusz
Egy kis manó elindult
a nagy rengetegbe.
A virág magas volt neki,
hogy a fák tetejét lássa,
nem is remélhette.
Na de nem is azért ment,
hogy az eget nézze,
hallotta, hogy állat cirkusz
jött el a nagy rétre,
s azért ment az erdőn át,
hogy ő is megnézze.
Egy kis tücsök ugrott mellé,
s hangosan kérdezte:
hová mész te kis manó,
hisz senki se jár erre?
A cirkuszba indultam,
sosem voltam benne,
a nagymamám azt mondta,
ő nagyon szerette.
Akkor, hogyha nem bánod,
menjünk inkább ketten!
Nem hallottam a cirkuszról,
de megnézem menten.
Lepottyant egy kis toboz
a fáról közéjük,
felnézett a kis manó:
ki dobta melléjük?
Leszaladt egy kis mókus:
ne haragudjatok!
Véletlenül ejtettem le,
jó, hogy nem a fejeteken
koppant egy jó nagyot.
S miután meghallotta,
hogy cirkuszba mennek,
ő is melléjük szegődött
igy már hárman mentek.
Út közben még csatlakozott
a süni és egy majom,
igy egész kis csapat haladt
a sűrű avaron.
Kiértek az erdőből,
egy hatalmas nagy rét!
Egy szép szines sátorban
volt porond és sok szék.
Sok-sok állat szerepelt
ott fent a porondon,
de legtöbben zárt ketrecben,
nehogy a sűrű erdőben
bármelyik elfusson!
Csodálta a közönség,
mit tud a sok jószág,
tapsoltak is de a végén
fejüket csóválták.
Hiába ünneplik őket
ott fent a porondon,
ha bezárva kell éljenek,
és nem tapasztalhatják meg,
mit rejteget a vadon.
Bár igy mindig kapnak enni,
nem muszáj vadászni,
nem bánthatja őket senki,
csak sokat kell tanulni.
De mind az öten örültek,
hogy vissza mehetnek,
bebújhatnak odújukba,
saját kedves otthonukba,
s a szép cirkuszi mutatvány
megmarad emléknek.
2017. július 16., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)