nem is értem, hogy dobog!
És ha valami bajom van,
vár ölelő, két karod.
Ahogy növök, szíved, karod
valahogyan velem nő!
Bár lassan én vagyok nagyobb,
ha öledbe kucorodok,
körbe vesz süti illatod,
elringatsz, mint egy kiababát
csilingelő, baldachinos,
pihe-puha szép bölcső.
Most cserébe anyák napján
én énekelek neked.
Dúdolj velem, játsszunk megint,
rosszalkodjunk csak mi ketten,
mint két csintalan gyerek!
