2017. augusztus 11., péntek

A költő és a pszichiáter

Leirja mindazt, mit gondol,
megbizható, őszinte.
Felvállalja a kritikát,
bátran néz a szemekbe.
Örömet akar szerezni,
van neki szép, nagy lelke,
ha kell birál vagy vigasztal,
empátia van benne.

Doktor úr, amit elmondott,
mindezt magam is tudom,
azt mondja meg, ezen kivül
mi lehet az én bajom?
Mitől fáj gyakran a szivem?

Én biz azt meg nem mondom!

Az orvosi titoktartás
tudja, engem kötelez,
de mint költő - még leirja,
igy mást mondani nem merek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése