Állatos versikék

A róka és a móka

Csip-csip csóka,

elszaladt a róka,

mert bent a tyúkólban

várta egy kis móka.

A gazda a rókát

móresre tanitja,

hát ma éjszakára

Bodrit oda csukja.

És megmagyarázza,

hogyha jön a róka

hogy megemlegesse!

ez lesz az ő dolga.

A róka hosszú farkát

rövidre kurtitja,

minden falka tudja:

hogy ki itt a gazda!

hattyú

Úszik a tavon a hattyú,

mint egy rangos dáma.

De ha vadkacsa száll mellé,

elfeledkezik rangjáról,

s mint egy csúnya mérges pulyka

belemar szárnyába.

költöző madarak

Rövidülnek a nappalok,

a madarak készülődnek.

A természet igy ad jelet,

ideje útra kelnetek!

Közeledik a hideg tél,

s a vastag hótakaró alatt

nem lesz elég eleségtek.

harkály

Kipp-kopp fakopács,

a csőröd egy kalapács?

Vagy inkább egy dobverő?

Nem!

Egy kukac-kereső!

hová szalad? 

Hová szalad ez a ló?

Kergeti egy kis manó?

Vagy versenyt fut magával?

Haragban van a világgal?

Nem kergeti őt manó,

versenyt sem fut magával,

jóban van a világgal.

Kis csikója nyeritette,

hogy találkozni szeretne

sürgősen a mamával!

hód

Szánkózik a kicsi hód,

behúzza négy lábát,

ráhasal a puha hóra,

csúszik le, mint egy kisgyerek,

és hogyha kell, a farkával

irányitja "szánját".

süncsalád a kertben

Egy sün család jött a kertbe,

vittem almát a fészekbe.

A kicsi sün mind megette.

Repeta nincs? - megkérdezte.

Vittem nekik még egy almát.

Rám nézett az egész család.

Három süninek két alma?

Na jó, még egy, utoljára!

Kivittem a harmadikat,

persze ők mindent befaltak.

A kis süni megköszönte,

s a fészket elköltöztette.

Szarvas család

Szarvaspapa, szarvaskölyök

kint a réten lődörög.

Spekulálnak, hol a mama?

Esik és mindjárt dörög!

De szarvasmama nem siet,

barátnőkkel beszélget,

Ma van a születésnapja,

hát egész nap pihenhet.

Mára főzzenek a fiúk!

Ennyi neki is jár!

Sőt, ha becsület van bennük,

tán még nasi is dukál!

Unja, hogy mindig legeljen!

Van  neki egy kosara,

Keressen friss füvet neki,

s szedje tele az ura!

Leheverednek a fűbe,

mint fiatal korukban,

elbődült a párja, s tudták,

gyönyörű arája van.

Végig táncolták a rétet,

sziklákon is szökkentek,

patakokon át csörtettek,

vizesésben fürödtek.

Született egy kicsi kölykük,

csodaszép, mint az apja.

Most dugdossák az agancsát,

a vadász meg ne lássa!

A cica és a kemence

Befűtöttük a kemencét,

a cica gyorsan beszaladt.

Ráfeküdt a padkájára,

estére is ott maradt.

Pedig van neki bundája,

de szereti a meleget,

mondtam neki, ne lazsáljon,

fogjon inkább egeret!

Azt felelte, hadd hizzanak

kicsit még az egerek!

Majd ha kihűl a kemence,

vadászhat még eleget!

A tyúkok és a verebek

Röpködnek a verebek,

lopkodják a pipikék daráját.

Érdekes, hogy hagyják nekik,

mert egymást a darás táltól

sokszor elzavarják.

Tán azt hiszik, hogy gyerekek,

mivel náluk ők  jóval kisebbek,

s minden állat tudja azt,

hogy a kölykök sosem éhezhetnek!

ki kell menni...

Esik eső, fúj a szél,

nincs kedvem sétálni,

de Bodri kutya rángat:

vigyél már ki, gazdi!

Várj egy kicsit, kiskutyám,

csak eláll az eső!

De Bodri csak nyafizik:

tessék, itt egy ernyő!

Nem birod ki, kiskutyám?

Majd csak kisüt a nap!

Jól van, de ha bent megyek ki,

ne szidd a hátsómat!

nádirigó

Fodrozódik a hullám,

fúj a szél a lápon,

nádirigó ringatózik,

hintázik a nádon.

Beborult

Betakarták sötét felhők

a szép, tiszta égboltot.

Kis madarak a fészekben

nem tudják, hogy mikor vannak

éjszakák és nappalok.

Várják, hogy a fejük felett

a napocska kisüssön,

s anyukájuk eleséget

a szájukba betömjön!

De ehelyett elered egy

óriási zivatar,

ringatja fészküket a szél,

amit felkavar.

Szerencsére madár mama

rögtön föléjük szállott,

kis testével betakarta

mindegyiket, ahány volt.

Nem bánják már a fiókák,

éjszaka vagy nappal van!

Anyjuk meleg szárnya alatt

már mind biztonságban van.

Az állatok és az évszakok

Trillázik a kismadár,

trillala, trillala,

rákontrázik a varjú:

kár, kár, kár,

hiába is trillázol,

trillala, trillala,

akkor is elmúlt a nyár,

jaj de kár, jaj de kár!

Ciripel a kis tücsök,

cirriri, cirriri,

rákontrázik a bagoly:

kuvik, kuvik, kuvik.

Hiába is ciripelsz,

cirriri, cirriri,

Az ősz mégis elmúlik,

kuvik, kuvik, kuvik.

Brekeg a tóban a béka,

brekeke-brekeke,

a tó parton kint a gólya

kelepel, kelepel.

Hiába is brekegsz béka,

brekeke-brekeke,

a tél jeget rak a tóra,

kelepel, kelepel.

Kiált boldogan a fecske:

nyitnikék, nyitnikék,

rámordul az öreg kecske:

mek-mek-mek, mek-mek-mek,

ne hirdesd a tavaszt fecske,

nyitnikék-nyitnikék,

mert megnyirják öreg barátom,

hiába szól, hogy meee-meee,

hideg az éj, jaj még neee, jaj még neee!

Kakukk

Illeg-billeg a kakukk,

hol egy fészek, egy kis lyuk?

Odaröppen a rigó:

kakukk koma, más tojása volna jó?

Nem - szól a kakukk hebegve,

tojást tudok én rakni,

csak egy fészek kellene,

s bérmama, ki kikölti!

Aztán van-e rá pénzed,

hogy bérmadarat fizess?

Persze, hisz nem nagy munka:

egy fészek - egy fióka.

Akkor egyszerűbb lenne,

ha fészekre is telne!

Vegyél vagy tán épitess

inkább egy saját fészket!

A kakukk bólogatott,

gyorsan tovább sompolygott,

hisz tudná ő a dolgát!

De minek strapálja magát?

Előbb-utóbb úgyis lesz,

ki erőszaknak enged:

kölkét ingyen neveli,

s ő világát élheti!

A nyuszi és a mókus 

Hintázik a faágon

egy aprócska mókus.

Látja, hogy a fa tövénél

egy kis nyuszi elfut.

Gyere nyuszi ide mellém,

hinta neked is jut!

Ám a nyuszi tovább szalad,

bár hintázna ő szÍvesen,

de fára mászni nem tud.

A kakas és az ember

Kakasszóra ébredtem ma,

jaj bizony rosszul esett!

Alhattam volna még tovább,

talán nem is keveset.

Kiszaladtam az udvarra

s mondtam neki: fogja be!

Hogyha tovább kukorékol,

megfőzöm őt ebédre!

De csak mondta a magáét,

- felkelt a Nap, ébresztő!

Baromfinép, ki a rétre,

legyen tele a bendő!

Veszekedni kezdtem vele:

az én bendőm is üres,

de ráérek megtölteni, aludnék még,

fejezd hát be, de rögvest!

De ő csak tovább folytatta:

egyetek és tojjatok!

A gazda rántottát enne,

hát ne fukarkodjatok!

Enne a csoda rántottát!

Jó nekem a szalámi!

Hagyd őket még bent az ólban,

s engem haggyál aludni!

Jön a húsvét, kell a tojás,

festenének a kicsik!

Dehogyis kell, veszek nekik

tojást a boltban, csokit!

Fejezd be a rikácsolást,

hadd aludjak nyugodtan!

Te nélküled is jól látom,

hidd el, hogy napkelte van.

A kakas csak kukorékolt:

kelj fel beste, lusta nép!

Ki korán kel, aranyat lel!

Nem hallottad a mesét?

Erre nem tudtam felelni,

végülis igaza van,

nem megy holnap a levesbe,

mert hát ki figyelmeztetne:

ha nem akarsz üres hasat,

ember gyerünk! Munka van!

kutyabunda

Téli bundát növeszt Bodri,

olyan, mint egy mackó.

Neki az a nagykabátja,

újra szép kutya formája

lesz jövő tavasztól.

dalocska a "ha én cica volnék" folytatására

Ha én mókus lennék,

magas fákon élnék,

de én mókus nem vagyok,

fára mégis mászhatok.

Ha én egér volnék,

macskától elbújnék,

de én egér nem vagyok,

cicával is alhatok.

Ha oroszlán volnék,

állatkirály lennék,

de oroszlán nem vagyok,

nem is uralkodhatok.

Ha halacska volnék,

kis tóban úszkálnék,

de halacska nem vagyok,

tóban mégis úszhatok.

Ha én maci volnék,

sok mézet ehetnék,

de én maci nem vagyok,

mézet mégis falhatok.

Nyuszifül

Tapsi füles kicsi füle

hosszúra fog nőni,

hogy meghallja, ha a róka

ott fog sündörögni!

Akkor füleit lehajtja

és futásnak ered,

mert ha a róka megfogja,

az estét nem éri meg.

Fut keresztül erdőn-mezőn

ahogyan csak bÍrja!

Dobbant, s ugrik jó nagyokat,

egy-két árok, keskeny patak

nem foghat ki rajta!

Akkor áll csak meg, amikor

már nem bÍrja tovább,

de addigra róka koma

a nyuszi szerencséjére

bottal ütheti nyomát!

Így-Úgy....

Tarka szárnyú kis pillangó,

úgy szálldosnék te veled!

Felvenném a tarka ruhám,

s átrepülnék réteket!

Barna pöttyös kis őzike,

úgy futkároznék veled!

Felvenném a pöttyös ruhám,

s átszökkennék hegyeket!

Te mosolygó kicsi delfin,

úgy ugrándoznék veled!

Felvenném az úszóruhám,

s átúsznék tengereket!

De igy maradok a földön,

mint egy boldog kisgyerek,

kit bárhová tartotok is,

veletek visz a képzelet!

őszapó

Őszapóka fészket épÍt,

kis fiókák lesznek,

a tojások a fészekben

biztos helyre lelnek.

Kis testével melegÍti,

óvja, félti őket,

jó anyaként két hét alatt

mind kikölti őket.

Egyszercsak a héj megreped,

nyújtják fejecskéjük,

kitátják a kis csőrüket,

zeng a környék tőlük.

Mama-papa váltva hordják

a finom falatkákat,

együtt nevelik boldogan

a piciny fiókákat.

kiskacsa

A kiskacsa körbe forog

a pocsolya szélén.

Kacsa mama kérdezi:

mit csinálsz, kicsinykém?

Én vagyok a ringlispil,

a vizipókkal játszom,

ha megáll a kőrhinta,

akkor kihalászom.

béka

Béka úrfi mérges lett,

felfújta az arcát,

és a csúnya hangjától

a gólya odébbállt.

pingvin

CsÍpem a pingvint, ahogy lép előre,

mert járásnak azt ugye nem nevezheted?

Tityeg és totyog, mégis olyan kecses,

s ha bárki elnézi, az biztos, hogy nevet.

az őzike és a tigris

Egy kis tigris kinézett

egy őzikét magának.

Nem megenni akarta,

csak úgy játszótársnak.

Tetszettek neki pöttyei,

hasonlÍtott őrá,

hogyha vele bujócskázna,

könnyen megtalálná.

Kergetnének lepkéket,

versenyt is futnának,

ha megnőnek, megtartaná

legjobb barátjának.

De az őzike mama

nagyon nem akarta,

hogy a kicsi gidájának

ő legyen barátja.

Azt mondta: a tigris megnő,

megesz vacsorára!

Bármennyire szelÍd most,

nézz be a szájába!

Csak olyan barátot keress,

ki veszélybe nem sodor,

sőt ha netán úgy alakul,

ő húz ki a bajból.

Titkaitok megosztjátok,

egymásra vigyáztok,

akkor biztos örök marad

a ti barátságtok.

kismajom

Egy kismajom ugrál a fán,

neki az a játszótér,

mászókázik és hintázik,

sőt repül is, mégsem fél.

barna medve

Szedte-vette-teremtette -

dörmögött a barna medve.

Darázs csÍpett az orromba,

mert mézet szedtem a csupromba.

kiskecske

Piros pipacs, legelő,

kiskecskének szarva nő,

a fa törzsén hegyezi,

aki bántja, fellöki.

megkarmolt a cica

Megkarmolt a kiscicám,

vérzett is az újjam.

Fájt a seb, s a cicámat

kicsit összeszidtam.

Egy jó cica nem karmol,

mert levágják a körmét!

A cica meg azt felelte:

na jó, de ha levágod,

hogy fogok egérkét?

zsiráf

Hosszú, hosszú a lába,

s éppoly hosszú a nyaka.

Kicsit inog a 4 lábán

az egy órás kis "baba".

Barnafoltos kis zsiráf

keresi a didit,

kicsit szopik, majd anyja után

lassan botladozik.

Ácsorog a fa alatt,

meg-megszagolgatja,

nézi, hogy tépi a fáról

a levelet az anyja.

A megtestesült nyugalom,

ahogyan körülnéz,

baj nem éri, ott van anyja,

s nem terelheti semmi el

kölykéről figyelmét.

pintyőke

Pintyőke a kalitkában

szabadságról énekel,

kinyitom neki az ajtót:

tessék pintyő, repülj el!

Hiába szeretem én őt,

a természet az otthona,

ha nem repülhet, fáj a szÍve,

s szomorúan szól dala.

kalamajka

Kiömlött a tejecske,

beszaladt a kiskecske.

A kiskutya utána,

a tejecskét felnyalta.

Majd egy nagyot vakkantott,

a kiskecske megugrott,

lelökte a cserepet,

az a földön hempergett.

A kiskutya megbotlott,

a kiskecske kilógott. 

a kutyus és a sündisznó

Gurul a kis sündisznó,

a kutya utána.

Megszúrta az orrocskáját

és most bosszút állna.

De a süni okosabb,

nem mutatja arcát,

igy a kutyus hazasétál,

nyalogatja orrát.

kis csikó

Egy kis csikó kiszaladt

a kertből a rétre,

futott pár kőrt, mamáját is

alig vette észre.

Gyönyörű paripa lesz,

kislány a gazdája,

ha megnőnek mind a ketten,

felül a hátára,

és együtt fognak vágtázni

hetedhét határba.

kutya-macska-egér

Egy kis egér elindult

a macska nyomában.

Ellenszél volt, nem volt veszély,

ezért ment oly bátran.

Okos egér volt őkelme,

megélt már pár évet,

világra hozott többször tÍz

apró kis egeret.

Jól ismerte a cicát,

elég jó vadász volt,

rokonsága bánta bizony,

hogy szaglása jó volt.

De ő mégsem félt tőle,

idáig megúszta,

tudta, hogy mikor napozik,

vagy nem éhes a macska.

Olyankor bátran előjött,

sőt bÍz néha-néha

beledézsmált a táljába,

s a tejét is falta.

Hej, ha ezt a macska tudja,

bizony már nem élne!

De volt neki egy barátja

nagy szerencséjére.

Az meg Cézár kutya volt,

s úgy volt a barátja,

hogy a macskát nem szerette,

majdhogynem utálta.

Ezért Cézár közelében

nyugodt volt az egér,

hisz ha a kutya ott fekszik,

vagy közelben henyél,

Bizony Kormos elkerüli,

hisz az jóval nagyobb,

hiába szidja a gazdi:

a macskát  el nem kapod!

Igazából az a baja

azzal a macskával,

hogy bemehet, együtt alhat

az ő gazdájával!

Pedig hát ez nem igazság,

mert ő hűségesebb!

A macska a szomszédba jár,

mÍg ő itthon senyved!

Az egyetlen vigasza csak,

ahogy néha látja:

egy kis egér lopakodik

a macska vackára.

Onnan elcsen egy-két morzsát,

mit a macska ott hagy,

de mindig figyelmezteti:

egér arra nagyon vigyázz,

hogy az én csontomat soha,

de soha el ne lopjad!

Az alma és  a süni

Kicsi piros alma

lepottyant a sárba,

s odagurult, ahol sétált

a süni családja.

Süni papa felszúrta

az almát a hátára,

s vitte őt haza boldogan

finom vacsorára.

A cica és a menyét

Ül a cica a nagy fűben,

hátha jön egy egér.

Közelében éppen akkor

feltűnik egy menyét.

Hát ez meg mi?

Megszagolja, kőrbe nézegeti,

túl hosszú neki a szőre,

nehéz kibontani!

Egér jobb lenne ebédre,

de jó lesz játszani!

Ám a kis menyét megijedt,

elkezdett szaladni.

Felébredt a vadászösztön

erre e cicában,

mégis csak jó lesz ebédre!

gondolta magában.

S épp indult volna utána,

hogy megkaparintsa,

de megjelent menyét mama

és feltartóztatta.

El a lányomtól, te macska!

Hozzá ne merj érni!

Mert elharapom a torkod,

és ment volna neki.

A cica hátraugrott egyet,

szőrét felborzolta,

hátát puposra formálta,

végignézett rajta.

Nem nagyobb, mint én vagyok,

csak túl nagy a szája,

jól ellátom a baját,

aztán majd megbánja!

Ám ebben a pillanatban

jött a menyét párja.

Hajaj, ez már nagy túlerő,

vigye el a rája!

Megfordult a cica gyorsan,

felrohant a fára,

onnan rá a keritésre,

várja a gazdája!

A menyét oda be nem jöhet,

kutya van a házban,

ő meg néz egy kis egeret

inkább a kamrában.

mókuska

Fürgelábú kis mókus

beugrott a kis kertbe.

Idáig jött az erdőből,

mert mogyorót szeretne.

Elviszi az odujába,

összegyűjti télire,

minden egyes kicsinyének

legyen majd reggelire.

Ebédre még gyűjt hozzá

makkot is az erdőben,

vacsorára talán akad

pár elhullott gyümölcsdarab,

megtalálja majd

jártában-keltében.

Hogyha nagyon hideg a tél,

az odúból nem jön ki,

hogy kicsinyeit melegitse,

a Napot vágyná lehozni.

Ha újra kitavaszodik,

körbeugrál minden fát,

és dobál a fenyőfáról

az arra járó gyerekeknek

cserébe a mogyoróért

egy-két kerek tobozkát.

kismadár

Azt mondja a kismadár:

jó lenne repülni már!

Anyukája óva inti,

te még kicsi vagy repülni!

Egy-két hetet maradj még,

azután irány az ég!

kis bulldog

A kis bulldog hanyatt fekszik a puha paplanban.

Hiába csalja a gazdi, ki nem jönne onnan!

Úgy csinál, mint aki nem érti, tappancsát égnek emeli,

Mosolyog és azt gondolja: milyen jó dolgom van!

A nyuszi és a sas

Nyuszi békésen eszeget az út mellett

a szántóföld szélén.

Felette a levegőben egy sas kőröz

áldozatra lesvén.

Észreveszi a nyuszikát és lecsapni készül,

ám egy autó száguld erre, alig látszik még

innen messziről.

Nyuszi a hangját meghallja és moccanni sem mer.

Közeledik hozzá a sas jó nagy lendülettel.

Ám pont mire a nyuszikát a sas már elérné,

ér oda az autó is épp a nyuszi mellé.

Sas utolsó pillanatban irányt vált, felröppen,

a nyuszi is magához tér és futásnak ered gyorsan

első ijedtében.

Beszalad az út széléről a kukoricásba,

az autó megmentette, a nyuszika kicsi kölyke

nem marad ma árva.

Sasnak mást kell keresnie holnap vacsorára.

tigriskölykök

Egy nagy darab húsos csont

beesett a vizbe.

Bement érte a kis tigris,

a szájába vette.

Ahogy lassan kimászott

a vizből a partra,

eléugrott kistestvére,

s a csontot elragadta.

Egy darabig huzakodtak,

civakodtak rajta,

végül kettétörött a csont,

igy a két kis tigriskölyök

megosztozott rajta.

majombaba

A kicsike majombaba

cumisüvegből iszik,

nincsen neki anyukája,

gondozója a dadája,

elalszik, ha jóllakik.

A nyuszi és a pillangó

Kis nyuszika kint a réten

egy pillangót kergetett.

Nyuszi, a pillangó után

ugyan miért epekedsz?

Hisz megfogni úgysem tudod,

bizony ő az ügyesebb!

A pillangók olyan szépek!

Nekem nincs egy lufim sem,

buborékot sem fújhatok,

ha szines játékot akarok,

és futkosni támad kedvem,

hát pillangót kergetek.

pillangó

Egy kis tarka pillangó

rászállt a kezemre,

helyén egy kis szines folt

maradt tenyerembe'.

Azt hittem, hogy a festék

lejött a szárnyáról,

de kiderült, tenyeremben

nem más maradt,

mint egy kis virágpor.

a kutyák és a védőoltás

Megjelent az állatorvos,

szétszaladtak a kutyák,

nem akarták, hogy az oltást

popójukba beszúrják.

Gyertek elő kutyuskáim,

a védőoltás az nem fáj!

Jutalomfalat jár annak,

aki bátran sorba áll.

majom a ketrecben

Ül a majom a ketrecben

és nagyokat ásit.

Mivel nincs hová futnia,

az ágat már nagyon unja,

hiába vár a közönség,

jó falatokat nem adnak,

bár gondozója akarja,

ő magát nem produkálja

és nem parolázik.

tyúkok

Versenyt futnak a tyúkok,

darát visz a gazda,

pedig mindnek jut belőle,

mégis az van a fejükbe':

aki kapja, marja.

a nyuszi és a róka

Nyuszi szalad az erdőben,

utána a róka,

nyuszi dobbant, nagyot ugrik,

ezúttal megúszta.

albatrosz

Albatrosz kitárja

gyönyörű szép szárnyát,

suhan a viz felett

kémleli a  zsákmányt.

Halat vár a parton

kicsi fiókája,

nagyra kell nőnie,

hatalmas út várja.

Sok-sok ezer mérföld

amit átrepülnek,

emberi szemmel is

nagy teljesitmények.

vidra

Vidra mama átöleli

kis vidra babáját,

hanyatt fekszik a vizen,

úgy alussza álmát.

Hogyha nagyobb, alvás közben

fogja kicsi "kezét",

nehogy a tengeráramlat

elsodorja testét.

Kicsi vidra - mint a cica -

kavicsokkal játszik,

s ha simogatod a hasát,

hanyattfekve az újjadra vadászik.

cicák

Megmérik a kicsi cicát,

nem is értem, hogy minek,

anyja észveszejtően nyarvogja:

kérem vissza a kölykömet!

nyuszi

Kerek erdő közepében

nyuszik futkosnak a réten.

Farkas koma mélyen alszik,

ha jön, a madárkák jelzik.

csacsi

Kicsi csacsi mondja: IÁ,

szaladj be az eresz alá!

Itt az eső, ő megmondta,

hiszen csacsi - ez a dolga.

madarak

Csicseregnek a madarak,

egymással beszélnek.

Elmesélik, merre jártak,

és hol lesz a fészek.

Hova repülnek majd tovább,

ha a fiókák megnőnek,

majd jövőre visszatérnek

ha tavasz lesz, s újra csendül

a vig madárének.

A maci és a halacska

Egy halacska ugrándozik

vidáman a tóban.

Látja ám, hogy jön a maci,

halat akar vacsorázni,

most bizony nagy baj van!

Lemerül a tó aljára,

szól  a többieknek,

bejött a maci a vizbe,

felszinre nem mennek.

Mert a maci ügyes halász,

megfogja a halat,

s amilyen nagy a bendője,

nem is egyet, hármat!

A halacskák lent maradtak,

nem mertek mozdulni,

igy a maci hoppon maradt, 

nincs mit tenni,

mézet kell keresni.

Kiballagott hát a tóból,

bement az erdőbe,

reménykedett, talán ott majd

nagyobb lesz szerencséje.

kismajom

Alukál a majom-baba,

olyan, mint egy öreg mama,

gyűrött, ráncos kis majom,

mama karja oltalom.

Fejét a mellére hajtja,

szája a mellbimbót tartja,

oly békésen alukál,

álmaiban szopikál.

a róka és a rák

A róka a tóparton ült,

és farka belógott a vizbe.

Egy kis rák ráakaszkodott,

ollójával farkát összecsipte.

A kis róka megijedt,

futott kőrbe-kőrbe,

csapkodta fel-alá farkát,

s az olló nem engedte.

Kinjában futásnak eredt,

szaladt, ahogyan csak tudott,

de minél gyorsabban futott,

a rák annál jobban kapaszkodott.

Végül elfáradt és megállt,

nyüszitett mérgében,

akkor a rák elengedte,

az ollóját szétnyitotta szépen.

Sebes lett a róka farka,

sebes volt a rák is maga,

inalt hátra, ahogy csak 

a lába birta.

Örült végre szegény róka,

de örült bizony a rák is,

a róka kerüli a tavat,

s jobban figyel már a rák is.

farm-panasz

Liba mondja: gá-gá,

elmegyünk világgá,

oda, ahol zöld a rét,

és semmit nem tömnek beléd!

Kacsa mondja: háp-háp,

pecsenyének tartják,

úszik egyet még a tóban

mielőtt levágják.

Azt mondja a tehén: múú,

hogyne lennék szomorú?

nekik adom minden tejem,

bocim mégsem nevelhetem.

Disznó mondja: röf-röf-röf,

jó disznótor és egy fröccs!

De mi jut  a malacnak?

örül, ha moslékot kap.

Csirke mondja: kot-kot-kot,

ha akarok, megkotlok.

Tojásokat elveszik,

kis csibéket keltetik.

nyuszi

Nyuszikának hosszú füle

kikandikál a zöld fűbe',

vigyázz nyuszi, jön a vadász!

ha nem akarsz nyúlpaprikást,

csapd hátra a füleidet,

és húzd fel a nyúlcipődet!

madárfiókák

Dörren az ég,

összerezzen

a fészekben 4 fióka.

Hol a mama?

várják ők a kis étküket

szájuk tátva és csipogva.

Vészjósló lett a szürkeség,

derüljön már ki az az ég!

Érjen ide a mama!

De helyette kakukk kőröz

fejük felett,

s fenyegető a hangja.

Rászáll a fészek szélére,

a fiókák összebújnak,

a kakukktól ösztönösen

elhúzódnak.

Megjelenik végre mama!

és mögötte jön a papa!

Kakukk elszáll, étel is jár,

kivirul, az ég is kék már,

boldog lehet ismét végre

a kicsi fiókák hada.

rénszarvas

A rénszarvas agancsa

beakadt a fába.

Húzogatta-tologatta,

de minden hiába.

Fájdalmában felbődült,

panasz-szava elhallatszott

hetedhét határba,

jött hamar egy favágó,

s az ágat levágta.

A rénszarvas kiszabadult,

zengett hangja újra,

másképpen szólt,

mint korábban,

mert örömében vidáman

köszönetét fújta.

csúfolkodó kis cica

A kiscica csúfolkodott,

rányújtotta nyelvét a kutyára.

Rászállt egy kis mérges szúnyog,

megcsipte, s egy nagy dudor lett

a cica szájába.'

Szegény cica, fájt a nyelve,

nem is tudott enni!

Megtanulta, hogy a nyelvét

oktalanul nem nyújtja ki senki!

A kiváncsi kis elefánt

/igaz történet/

A kis elefánt szomjas volt

és bepottyant a csatorna nyilásba.

Szaladtak az emberek, mert

beszorult az árva.

Hoztak több nagy kalapácsot,

ütötték, ütötték

a nyilásnak a tetejét,

hogy kiszélesitsék.

Hosszú, nehéz munka után

a kis fánit

ki is emelhették.

Lábra állni nem tudott,

az ijedtség uralta még testét.

Jött gyorsan az állatorvos,

szépen rendbehozta.

Kis elefánt soha többé

nem szagol be semmiféle lyukba,

kiváncsiságát legyőzi,

a rossz emlék már örökké

őt visszariasztja.

őzike

Betévedt az őzike

a rétről a kertbe.

Talált finom falatokat,

rögtön mind megette.

Kiszaladt a gazdasszony,

a kezét összecsapta,

szegény kicsi őzikét

nagyon összeszidta.

De utána megsajnálta,

kis kannából megitatta,

visszavezette a rétre,

majd a kaput jól becsukta.

a maci és a málna

Brumi Maci a málnásban

málnát csent a kosarába.

Brumi Maci, ne lopakodj!

Jön a gazda, jól megkapod!

Ha málnát akarsz, csak kérni kell,

ad a gazda, nem zavar el.

De tilosba sose járj,

mert akkor bizony bünti vár!

repül a madár

Milyen jó a madárnak!

Kitárja a szárnyát,

s oda repül, hová akar!

Nem kéri el senki tőle

az utazás árát.

teknősbéka

Teknős mama kisétál

a tengerből a partra,

keresi a legjobb helyet,

hol tojásokat rakna.

Kiássa a gödröcskét,

a sok tojást mind

belepottyantja.

Betakarja homokkal,

visszasétál a tengerbe,

s a tojásokat mind

magukra hagyja.

Hogy később mégis kikelnek,

a napocska gondoskodik róla.

kiscsikó

Kicsi ló. kicsi ló,

itt szalad egy kiscsikó.

Neve Táltos,

lobog a kis sörénye,

a büszkeség ott ragyog az

anyukája szemébe'.

kakas

Kázmér kakas

nagyra vágyott,

felrepült a tetőre,

s mert nem tudott

visszajönni

szélkakas lett

belőle.

fakopács

Az erdőben sétálgatunk,

talpunk alatt

ropognak a levelek,

kis harkály kopácsol ott fent,

a fatörzsön

apró kukacot keres.

mézet evett a maci

Sok mézet evett a maci,

fáj a fogacskája.

Ne félj, maci, megtanulod

maci óvodába',

nem baj, ha sok mézet eszel,

csak mindig figyelj arra:

reggel-este mossál fogat,

és akkor majd a finom méz

nem foghat ki rajta.

felkel a maci

Dirmeg-dörmög a medve,

még aludni szeretne,

de a télnek vége már,

minden madár tavaszt érez,

és ébresztőt kiabál.

madárfészek

Csurran-cseppen az eső

bele a fészekbe,

kis fióka húzza nyakát,

hová is mehetne?

Nemsokára jön a mama,

hoz kis eleséget,

s bebújtatja szárnya alá

a kis aprónépet.

elfelejtette a maci

Felébredt reggel a maci,

korgott a kis gyomra.

Kereste a mézesbödönt,

sajnos nem volt benne semmi,

üres volt a kanna.

Elindult hát az erdőbe

friss mézet keresni,

talált egy-két málnabokrot,

azt gondolta: a friss málnát

szépen összegyűjti.

De elfelejtett magával

kis kosárkát hozni,

nincs más hátra,

akkor most kell

a málnát megenni.

Lecsücsült és mind megette

a bokrokról a málnát,

ám hiába próbálkozott,

jaj-jaj, nem tudott felállni,

túltömte pocakját.

Ott töltötte az éjszakát

a málnabokor mellett,

akkor éjjel megtanulta,

többé mohó nem lesz.

És ha elmegy az erdőbe,

nem felejt el semmit máskor

mi az úton kellhet,

hogy semmi ne maradjon otthon

kikésziti előző nap,

ezt te is jegyezd meg!

Berepült a kis madár

Egy nyári vasárnap délután

beröppent egy kicsi madár

a résre nyitott ablakon át

a padlásszobába.

Először megijedtem, mert

egy régi babona azt mondja:

nem jót jelent, ha egy madár

berepül az otthonodba.

Ő is riadtan repkedett,

nekiment falnak, szekrénynek,

megütötte a kis fejét

és végül a földre esett.

Felemeltem, alélt volt még,

a párkányra ráfektettem,

s kis csőrére az ijedtségre

pár csepp vizet csepegtettem.

Nyugodj meg, te kicsi madár,

nem jöttél rossz helyre,

kitárom az ablakomat,

s repülhetsz kedvedre!

Hogy hozhatna ide rosszat

egy ilyen kedves madár?

Pici csőre, tarka tolla

az életről muzsikál.

Pár perc alatt magához tért,

felugrott két lábra,

kicsi csőrét kinyitotta,

és szárnyát kitárta.

Visszanézett, megköszönve

az apró segitséget,

majd elröppent, de ott hagyott

egy kedves kis emléket.

a kisfiú és a giliszta

Egy délután a kisfiú

kiment a kis kertbe.

Vett magának néhány növényt,

épp azt ültetgette.

Jó idő volt, nemrég esett,

igy könnyű volt ásni,

ültette a kis hagymákat,

lesz majd sok szép nárcisz.

Közelében egy giliszta

kibújt a friss földből.

Árnyékot keresett szegény,

nehogy kiszáradjon teste,

félt a nap melegtől.

A kisfiú felvette őt,

azt gondolta,

elviszi pecázni,

de azután megsajnálta,

letette és betakarta,

hogy ne bántsa senki.

Kis giliszta meghálálta

a kisfiú tettét,

fellazitotta a földet,

hogy az elültetett növény

szépen virágozzék.

pillangó

Kis pillangó szines szárnya

röppen virágról -virágra.

Kis pillangó, ha elfáradsz,

a tenyeremre rászállhatsz,

megpihenhetsz, csucsukálhatsz.

A mókus és a hangya

Mókuska a mogyorót

önfeledten rágja,

nem érzi, hogy egy kis hangya

felmászott farkára.

Na, kis hangya, bajban leszel,

ha a mókus

felszalad a fára,

elfáradsz, mire a tetőről

lemászol a fatörzs legaljára.

állati összhang

A vakond friss földkupacot

kotort a mezőre,

a kismadár odaröppent,

s a kicsi kukacokat gyorsan

kicsipte belőle.

fecske

Megérkeztek a kis fecskék,

nyitnikek - kiáltják,

s fészkeikkel elfoglalják

az ereszünk alját.

csiga

Versenyt futna a csiga,

de sajnos nem tud futni.

Ne szomorkodj, kicsi csiga,

sok futóbogár a földön

a te házad irigyli.

mókuska

Kergetőzik két kis mókus

egy vastag fatörzsön,

mókus mama aggódik:

az ebéd ki ne hűljön!

Hivja őket, mókuskáim,

az a játék megvár!

De addigra

pici fülük, hosszú farkuk

a fenyőfa ágai közt

messze el is tűnt már.

elefánt

A kis elefánt ormányával

kapaszkodik az anyja lábába.

Éhes vagyok! Fáradt vagyok!

Itt maradok! nyafizik,

de sajnos hiába.

Nem lehet, kicsim, nem látod?

Elindul a csorda!

Kicsi vagy még, mennünk kell,

mert ha itt maradsz,

elvisz a farkas horda.

Kis elefánt bánatosan

elengedi anyját,

csatlakozik társaihoz,

s látva, hogy milyen vidámak,

minden baját elfelejti,

elindul es hátracsapja

kedves kis ormányát.

farkasok

Összeveszett három farkas,

kié legyen a zsákmány?

S mig egymással hadakoztak,

odaosont a hiéna,

s elvitte a fácánt.

Látjátok, buta farkasok,

hogyha megegyeztek,

mind a hárman

sebek nélkül megússzátok,

s jóllakottak lesztek.

nyuszi

Két lábra áll a nyuszi,

a mezőt kémleli,

ha róka jön, ha rétisas,

gyorsan el kell tűnni.

Ragadozók, de nekik is

éhes a kis kölykük,

nyuszi, ne haragudj rájuk,

de jól bújj el előlük!

Az állatok világnapján

Az állatok világnapján

az erdőben bál van.

Ma tilos minden vadászat,

a ragadozók is vegáznak,

ma csak öröm és tánc van.

Kicsi bocsok eljárják a

nagy medvetáncot,

zsiráf nyakát nyújtogatva

felkéri a majmot.

Az elefánt nagy füleit

legyezgetve ropja,

s közben ormányán ritmusra

a mókust ringatja. 

A strucc szalad körbe-körbe

nagyot rikongatva,

vadkacsa fenekét rázza,

s szárnyát suhogtatja.

KÍgyó sziszeg a zenéhez,

s fejét emelgeti,

a nyuszi nagyokat dobbant,

s a menyét kislányt lesi.

Oroszlán sörényét rázza,

itt is ő a király,

viziló fejét himbálja,

hátán táncol a sirály.

Közeleg a naplemente,

a zene elhallgat,

az állatok a vadász elől,

ragadozó társuk elől

odujukba, kis vackukba bújnak.

kukac

Kis kukacka a levélkét

szorgalmasan rágja

jaj, gazdasszony

vasárnapra

nem marad saláta!

kecskegida

A kis kecske felébredt, s nem találta anyját.

Mek-mek, mek-mek, hivogatta

szegény kicsi kecskegida

a kecske mamáját.

Ide ugrott, oda szökkent, kereste, hiába,

nem jött elő kecske mama,

kicsi gida hiába várt rája.

Bánatában étlen-szomjan elindult világnak,

azt gondolta, nincs rá többé

szüksége anyjának.

Jaj, vigyázz! kis kecske gida, közeleg a farkas!

A fogait csattogtatja, a pofáját nyalogatja,

azt gondolja, itt a finom, friss vacsora,

lesz ma este nagy lakoma!

Farkas koma, csak nem gidára fáj a fogad?

szalad csaholva Boldizsár, a hűséges kerti kutya,

szerencsére közel már a bokrok alatt.

Farkas gyorsan eloldalgott, kecske gida felkiáltott:

Boldizsár, Boldizsár, jaj de jó, hogy itt vagy már!

Mit csinálsz itt, buta gida? Odahaza vár a mama!

E szavakra kecskegida rohant haza.

Elfelejtett farkast, kutyát,

amint meglátta a mamát.

róka

Bajban van a róka koma,

megsérült az orra.

nem tud többé nyulat fogni,

mert nem tudja kiszagolni,

merre van az óla.

Elment hát Bagoly doktorhoz,

hogy segitsen rajta,

beteg orral, szaglás nélkül

éhen hal a falka.

Bagoly doktor felvágta

a róka dagadt orrát,

s talált benne egy nagy darab

hosszú, hegyes szálkát.

Azt javaslom, róka koma

kerüld el az ólat,

mert legközelebb Bodri kutya

csipi el az orrod.

tyúkanyó

elöl lépked tyúkanyó,

követik csibéi,

kot-kot, kot-kot.

magyarázza,

hogy kell kapirgálni.

macska-egér

Bujócska es fogócska,

arra szalad a macska,

egérlyuk elött megáll,

hegyet fülez, kukucskál,

majd megunja, elszalad,

a kisegér megmarad.

Maci család

Sűrű erdő barlangjában

lakik egy maci család,

maci nagyi, mama, papa

és kis maci unokák.

Maci mama kitakarit

és főz finom ebédet,

Maci papa az erdőben

édes málnát gyűjtöget.

Maci nagyi azt figyeli,

a kis bocsok mit csinálnak?

játszik velük, s vigyázza, hogy

ne fussanak világnak.

kutya

Kutyus mondja: vau, vau,

csak tudnám, mit jelent?

azt jelenti, kicsi gazdám:

én is megyek veled.

Most nem jöhetsz, kicsi kutyám,

engem vár az ovi,

de ha onnan hazajöttem

kimegyünk játszani.

hal

halacska úszik a vizben,

pedig nincs is lába,

biztos elment megtanulni

a hal iskolába.

maci

Pici hó, pici hó,

merre van a házikó?

hol lakik a kicsi bocs,

aki soha nem morcos?

a bundája fekete,

és mindig jó a kedve?

boci

Azt mondja a boci: muu,

sose legyél szomorú!

Mondj nemet a bánatra,

nevess rá a világra!

csiga-biga

Csiga biga lassan halad,

hátán viszi házát,

ha eső esik, belebújik,

s nem dugja ki

pici szarvacskáját.

nyuszi

Füles nyuszi kiszalad,

hogy hozzon be répát,

anyukája süt neki

finom répa tortát.

CICA

Pici cica, pici füle,

rövid bajsza, hosszú farka,

anyukája nyakon csipi, szájba veszi,

tenyeredbe - hogy simogasd -

belerakja.

majom

Ugrál a fán a majom,

hasán viszi kölykét,

közben lassan eszegeti

a kedvenc gyümölcsét.

kacsa

Kicsi kacsa háp-háp,

szereti a tésztát.

gazdasszonya ad neki,

kicsi kacsa megeszi.

tücsök

Tücsök néne unokája beugrott a tóba.

Jaj, mi lesz most? nem tud úszni,

sopánkodott , ijedezett az öreg anyóka.

De jött gyorsan vizipók, a tücsök jó barátja,

kimentette a kis tücsköt, kitette a partra.

Napocska megszáritotta, igy a kalandot megúszta

a kicsi ebadta.

És ott mindjárt megfogadta: anyó nélkül, csónak nélkül

nem megy le a partra.