minap így lepett meg:
Figyelj, mamó,
azt szeretném,
hogy te sose halj meg!
Mondtam neki, sajnos kicsim
bíz' örökké egy ember sem élhet.
Erre ő: na jó, de akkor
ezer évet élj meg!
Hogyha ezer évig élnék,
egy boszorkány lennék,
s félő, akkor neked inkább
félelmet okoznék.
Gondolkodik, na de mamó
jó boszik is vannak!
Igen - mondtam - akik neked
egy nagy puszit adnak.
Tudod kicsim, ha rajtam múlna
és én is kérhetnék,
nem kellene nekem ezer,
talán csupán száz év.
Hogy sokáig élvezhessem
az apró csodákat,
s láthassam felnőtté válni
s persze boldogságban élni
minden unokámat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése