Tudom, hogy van rendes gazda,
én is annak tartom magam!
De elszomorit, ha elnézem,
hány kutyának valójában
kivert kutya sorsa van.
Elhozzuk a nagy hidegről,
jó vastag a bundája,
majd haragszunk, mert kertünket,
biztos hűvöset keresve
napról-napra felássa.
Vagy délről hozzuk, jó melegről,
nem engedjük be, fázik.
Nem sajnáljuk: "csak egy kutya,
vagy egy háza - nem ázik".
Fél a vihartól? Megszökik?
Jó erős láncra verjük!
Sőt, mikor végre hazajön,
talán még meg is verjük.
Juhász kutya, jó dolga van,
hisz bent tartjuk a lakásban,
s ha kivisszük - ne fusson el -
felkötjük a pórázra.
Jó, nem ember, ő egy kutya,
ezt én is elismerem,
De vajon mi az a gazda,
ki nem méltón bánik vele?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése