Egy foltos zsák szomorkodik
ott kint a határban,
elmeséli történetét,
tovább adom - olvasd csak el,
nyugodtan dőlj hátra!
A gazda mákot tett belém,
a pincében vártam,
mikor készül majd jó beigli?
Sok mák volt ruhámban.
Egy kisegér odajött,
s jöttek még jó páran,
addig rágcsáltak csendesen,
mig kifolyt a mákom.
Jött a gazda, macskát hozott,
felvitt a konyhába,
a gazdasszony foltot varrt rám:
jó lesz ez még másra!
Tettek belém kukoricát,
vittek a padlásra,
de ott meg galambok laktak,
ismét ruhám bánta!
Kaptam egy újabb foltot,
már mindeki látta,
a szegre akasztva lógtam,
nem vagyok jó másra.
Ám egyszer vásárba mentek,
és a gazda tyúkot tett ruhámba,
majd ott hagyott az udvaron,
a gazdasszonyt várta.
Beosont egy pimasz róka,
rohant a határba,
fogai közt csukott szám,
nem is nézett hátra.
De a gazda sem volt rest!
Kettőt lőtt utána,
a róka nem futott tovább,
de egy lövését megint
ruhám bánta.
Újabb folt a hátamon,
a gazdasszony munkája.
Valamire csak jó lesz még!
Ott landoltam a fészerben
jobb napokra várva.
Egyik nap a gyerekek
felkaptak és tűzbe jöttek:
de jó kis zsák!
Zsákbafutást rendeztek
a ház udvarában.
Ők nagyokat kacagtak,
a mókát én sem bántam,
de a verseny végére
újabb lyukat láttam.
Jött ismét egy tarka folt,
s a gazdasszony varrás közben
egyre fejét rázta,
nincs már egy tenyérnyi hely sem,
alig látszik a folttól a zsákja!
A gazda vett egy nagy dobozt,
büszkén nézett rája!
Műanyag - ez nem lyukad ki,
nem kell többet foltot varrni!
Madárijesztőnek jó lesz,
vidd ki a határba!
Ráhúztak egy deszkára,
azóta itt árválkodok,
a madarak elkerülnek,
néha fentről megtisztelnek,
hogy ne lennék árva?
A sok szél és erős nap
újabb lyukat tesznek rám.
Kinek kell egy lyukas zsák?
Nem találok soha többé
a magam foltjára.
Ne szomorkodj, kicsi zsák!
Nem leszel többet egyedül
itt kint a határban,
s egy lyukas szalmakalapot
tettem neki vigaszul
piszkos kobakjára.
Nem panaszkodott többé,
az esőt, szelet és hideget
most már együtt vészelték át,
s egyikük sem bánta!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése