A maci és a gombóc

A kis maci kitalálta,
főz vacsorára gombócot.
Meglepi vele a mamát,
sőt az egész családot.

Meggyúrta a gombóc tésztát,
tett bele finom szilvát,
feltette a vizet főni,
s piritott egy kis morzsát.

A viz felforrt, beletette
szépen a gombócokat,
s úgy gondolta, amig megfő,
megteriti az asztalt.

De a szalvéta elfogyott,
ki kell menni a kamrába!
Nem baj, gyorsan visszaérek,
ezt gondolta magában.

Látta, hogy lassan forr a viz,
jól van, maradt pár percem!
Kiment hamar a kamrába,
hogy szalvéta után nézzen.

Észrevette, egy kis egér
épp dézsmálja a sajtot.
Hú, ennek fel sem tréfa!
Hamar ide egy dobozt!

Talált dobozt, beletette
az egér elöl  a sajtot,
majd gondosan körülnézett,
minek kellhet még doboz?

Talált kekszet és gyümölcsöt,
mindent szépen elmentett,
majd, ki jól végezte dolgát,
a konyhába visszament.

Jaj, a konyha! A gombócok
mind a földön gurultak,
mert a rotyogó lábosból
szépen mind kifutottak!

A kövön a sok forróviz!
Benne gombóc darabok!
Jaj, mi lesz a vacsorával?
Jaj, istenkém, mi lesz most?

Nekiállt és begyűjtötte
a szétesett gombócot,
bedobta a szemetesbe,
majd ügyesen felmosott.

Közben hangosan kesergett:
mi lesz, ha mama hazaér?
Mi lesz a meglepetéssel?
S mit kap majd a gombócért?

Hazajött a maci mama,
látta, hogy minden ragyog.
Az asztal szépen megteritve,
bizony, nagyon büszke volt!

Látom, milyen ügyes voltál!
Kis maci csak brummogott.
De szépen megteritettél!
Mondd hát Brumi, mi bajod?

Főzni akartam gombócot,
de mindegyik kifutott,
mert a kamrában egy egér
egy kis sajtot ellopott.

Sose búsulj, kicsi Brumi,
a fontos a jószándék!
De tanuld meg: hogyha főzöl,
sose kergess egérkét!