A nagyi az, kit úúúgy szeretek!
Ő soha nem kiabál,
mindig van pár kedves szava,
akkor is, ha megdorgál.
Mivel lepjen meg bennünket?
Csak ezen gondolkodik,
s eredményként főz egy lekvárt,
vagy süt egy finom sütit.
A szive - lehet - aranyból van.
Nem is értem, hogy dobog?
A szeretet csak úgy árad,
amikor rám mosolyog.
Tán azért nincs nagymama nap
sohasem a naptárban,
mert bármikor nála vagyok,
az őneki unokanap,
s úszik a boldogságban.
Amikor elmegyek hozzá,
neki az ad örömöt,
mert részese, nem marad ki
életéből semmi fontos
a képből, ahogy felnövök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése