Felkelek és minden vizes,
sötét és komor az ég.
Na, a jó kedvemnek lőttek!
Szivem szerint elbújnék.
Ám lassan kivilágosodik,
huncutul süt ki a nap,
alig merek odanézni.
Hol vannak a sugarak?
Ne akarj mindent egyszerre!
Előbb-utóbb kiderül,
a türelmetlenség nem tesz jót,
a kapkodás rosszat szül!
Aminek jönni kell, az jön,
segitheted az útját,
de hogyha csak bezárkózol,
a várakozás lehangol
lehet, hogy nem talál rád.
Jó lenne a jó mindig most,
vagy éppen állandóan!
Látod, a nap sem mindig süt,
és mégis jókedve van.
Vagy nézd meg a csillagokat,
csak ragyognak és ragyognak!
Na és nappal? Látod őket?
És mégsem szomorkodnak.
A sötétből világos lesz!
A könnyekből egy mosoly!
A magányosok társra lelnek,
mert mindenkire boldogság vár
a messzeségben valahol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése