2020. november 28., szombat

Mamó mesél - Lehet jobb is/ szilveszter

Lezártunk egy évet.
Sajnáljuk? Siratjuk?
Szívünkben felejtős
vagy szép polcra rakjuk?

Miért várjuk annyira
a jövendő évet?
Mindig azt reméljük,
az biztosan szép lesz.

Az lesz, ha megállunk,
benézünk magunkba,
számba vesszük, mi volt
jó a múlt napokban?

S ami rossz volt, mi az,
ami rosszá tette?
Mit kell tennem másképp,
mitől jó lehetne?

Ha úszol az árral,
nem változik semmi!
Ideje a széllel
néha szembe menni!

Őszintének lenni
legfőképp magunkkal
nem egyszerű dolog
bánni hibáinkkal.

Van olyan veszteség,
mit nem pótol semmi!
De van más olyan út,
mi gyógyír tud lenni.

Hogyha kell, ébreszd fel
az alvó oroszlánt!
Ami rossz, engedd el,
nyisd ki a kalitkát!

Hisz egy életünk van
és az óra ketyeg!
Most veszítettél el
egy újabb évedet!

Bárhogy is, de hidd el,
biztosan megéri
kicsit belső békéd
a mérlegre tenni.

Hogy jövő ilyenkor,
ha lezárod az évet,
a szép polc duzzadjon!
Bízva, mosolyogva
kezdhesd az új évet!



Mamó mesél - ”A" karácsony

Anya miért hoztátok be 
apával a fenyőfát?
Azért kicsim, mert ünneplünk,
állítunk karácsonyfát.

Anya, mi az a karácsony,
s miért kell hozzá fenyőfa?
Egy ünnep, mely mindenkié!
Hálát adunk, mert a Földre
megszülett Jézuska.

Miért díszítjük? Mit teszünk rá?
Mi is ünneplőt veszünk?
Tudod ezzel fejezzük ki,
hogy lélekben is ünneplünk.

Minden ága ég felé tör,
ez mutatja a reményt.
Rajta a csillogó gömbök
vágyainkat küldik szét.

Fehér port szórunk az ágra,
mi hókristályt jelképez,
fehérsége, csillogása 
minden bánatot befed.

Pici díszek mosolyt hoznak,
gyertyalángok emléket.
És ezek az arany szálak?
Aranyhajú tündérek.

S a kis harang? Hogy csilingel!
Jelzi, itt a pillanat,
most érkezik a Jézuska,
meglepetést tartogat.

Anya, de szép! S az a csillag,
mi a tetején ragyog?
Nem fog este kialudni
Az sosem fog kialudni,
fénye szeretetet áraszt,
S azt suttogja: vigyázok rád 
híggyél bennem, itt vagyok!

Mamó mesél - Télapó 2020.

Tudod kedves Télapó,
régen csokit kértem.
Aztán apró játékokat,
vagy nagyobbat éppen.

De most azt kérem tőled
jó Télapó bácsi,
legyen végre hó az idén,
mi is tudjunk a szánunkkal
egy kicsit csúszkálni!

Ne legyünk sose betegek,
ne kelljen maszkban járni,
engedj minket óvodába,
iskolába járni!

Kedves öreg Télapó
rázd meg a szakállad,
fehér kristály hópelyhekkel,
vele tiszta levegővel
hozz téli csodákat!

2020. szeptember 30., szerda

Szivfájdalom

Megüzenik a hirt,

s belesápad szived.

Megszólalni sem tudsz,

csak szád széle remeg.

 

Tiz szúrás naponta!

Mik döfködik lelkedet,

minden átvállalnál, 

de sorsa nem kérdezett. 


Hisz még csak öt éves!

Sosem vétkezhetett!

De terhét megkapta, 

nesze! Viselheted!


Felnézel az égre:

mondd, miért bünteted?

Szemed elforditod,

s vele együtt hited.

 

Szived egyik csücske,

arany kis unokád

örök cukrot kapott,

inzulinos beteg.


 

2020. június 15., hétfő

Mamó Mesél - A szerelem, mint lélektánc

A szerelem a lélek tánca,
ugrál,  forog körbe-körbe
és te vele együtt forogsz,
vágyódsz az ismeretlenbe.

Néha kiszáll a testedből,
táncolva repül az égig!
Úgy érzed, hogy vele repülsz,
szárnyad csillagokat érint.

Rózsaszín leplet terít le
szemed elé a világra,
hallod zengését a dalnak,
s vele táncolsz ritmusára.

Bódít-zsongít boldog tánca,
nem fárad el, hajlik, röppen,
örök keringőt jár benned,
ringat, libben önfeledten.

Néha lehajol a földig,
megtántorodsz, majd felborít!
De felugrik újra, kacag,
S mint egy tündér, fátylat terít.

Lassan elhalkul a zene,
a keringőből lágy tangó lesz,
majd megáll, lassan meghajol,
s a lélektáncból szép emlék lesz.


2020. június 10., szerda

Mamó Mesél - Az ezüst ló /Benedek Elek


Mamó Mesél - A vén szolga /Benedek Elek


Mamó Mesél - A Tűzmadár /Benedek Elek


Mamó Mesél - Hajnal /Benedek Elek


Mamó Mesél - A Griffmadár /Benedek Elek


Mamó Mesél - Az aranypálca /Benedek Elek


Mamó Mesél - Világszép Nádszál Kisasszony /Benedek Elek


Mamó Mesél - Szép Cerceruska /Benedek Elek


Mamó Mesél - Hammas Jutka /Benedek Elek


2020. május 30., szombat

Mamó Mesél - Mama és én

Úgy ringatni, ahogy Te tudsz 
Mama - nem tud senki más!
S ha rossz fát teszek a tűzre,
te akkor sem kiabálsz.

Sok szép mesét mondasz fejből,
dalolsz, dúdolsz szépeket,
nálad még a spenót is jó,
s úgy szeretem, ha etetsz!

Megölelgetsz, sokszor mondod:
Nagyon büszke vagyok rád!
Tudod mama olyan jó, hogy
én vagyok az unokád!

Megtömsz minden finomsággal,
kivéve a cukorkát,
azt mondod: édes vagy így is,
óvjuk meg a fogacskád!

Milyen jó, hogy kislány vagyok,
mert így én is lehetek majd
anyuka és nagymama,
hiszen te mindig azt mondod:
nincs jobb dolog a világon,
mint egy kedves /vagy tán több is/
csicsergő kis unoka!





2020. május 29., péntek

Esküvő

Az esküvő egy csillagkapu, 
rajta rengeteg kis csillag,
minden csillag rejt valamit,
a fényükkel beragyognak.
Bennük ölelések, vágyak,
beteljesült ígéretek,
szenvedély, hit, puha fészek,
titkok, kagylókban gyöngyszemek.
Belépsz, mind magaddal viszed,
benned ragyognak majd tovább,
együtt vezetik léptedet.

Szerelem ösvényen indulsz,
kristálytiszta tóhoz vezet.
Csónakba szállsz, lágyan ringat,
s ha örvény vagy zuhatag jön,
evezőt fogsz, kikerülöd,
a sors szabad kezet adott: 
te irányítod életed.
Találsz egy biztos kikötőt,
meleg otthont építetek,
betöltik majd apró csodák,
kiteljesedik életed.
Csillapodik a szenvedély,
szeretet tündér lesz veled,
néha-néha vissza nézel,
derű járja át szívedet.

Igen, ez vár a kapun túl,
érzed, reméled és hiszed!
Eljött végre a pillanat,
magadban rég dédelgetted.
Az álmod most megvalósul,
jelét újjadon viseled,
szívedben őrzöd halálig,
az emléke ott lesz veled.
A szerelem kapuja vár,
indulj, végre átlépheted!




2020. május 24., vasárnap

Mamó Mesél - előtt, mögött, alatt, fölött...


Mamó Mesél - Ezópus fabulák/A farkas és a bárány, A békáról, egérről és héjáról, Az eb és a juh


Mamó Mesél - A kismalac és a farkasok


Mamó Mesél - A három kismalac


Mamó Mesél - Terülj, terülj, asztalkám!


Mamó Mesél - A holló és a róka


Mamó Mesél - A rút kiskacsa


Mamó Mesél - Csipkerózsika


Mamó Mesél - Aladdin /Neil Morris


2020. május 23., szombat

Mamó Mesél - Emberi kapcsolatok

Nézzünk egy egyszerű példát:
itt a poet, nem a versek,
a rendszer az, mi tükrözi az életet.

Az esély mindünknek egyenlő:
felteheted versedet.
Hogy jó vagy rossz, 
tetszik vagy nem,
eldönthetik az emberek.

Nem olvas el, bár jó a vers,
csak nincs neki ideje.
Vagy lenne, de más fontosabb
akkor is, ha tetszene.

Elolvassa az első pár sort,
nem érdekli, tovább megy,
nem fogta meg a témája,
neki más a szájíze.

Elolvassa, de nem tetszik,
nem fűz hozzá megjegyzést,
egyszerűen nem ér annyit,
hogy azzal töltse idejét.

Elolvassa és nem tetszik, 
ha kultúrát, ezt finoman leírja,
ha kevésbé - nem futja ész -
a másikat lehordja.

Elolvassa és tetszik is,
egyetért a sorokkal,
vagy jól csengenek a rímek,
vagy mit mondd: szép szavakkal.

Jó érzés volt, mégsem üzensz,
te mosolyogsz, ő nem számít,
vagy csak olyan emberke vagy,
ki véleményt magában tart,
csak - ha muszáj, nyilvánít.

Elolvasod, bár nem tetszik,
de szereted verseit,
küldesz egy rövid megjegyzést,
ami talán bátorít.

Tetszett, s írsz egy pár kedves szót,
Neked fontos, hogy üzenj!
Ide tartozol, s ha így van,
ez is része kell legyen.

Megérint, amit olvastál,
többször is elolvasod,
mindenképpen megjegyzést írsz,
elmondod, hogy megfogott.

Igen, pont ilyen az élet,
az emberi kapcsolatok.

Érdekes vagy érdektelen,
őszinte vagy épp hamis,
érdemes a barátságra,
vagy kimondottan taszít.
Közömbös vagy lelki barát,
szólsz hozzá vagy elfordulsz,
időt szánsz rá, vagy kifogást
keresel, hogy szabadulj.
Figyelsz rá,de csak fél füllel,
vagy teljes odaadással,
szereted, s ezt kimutatod
mosollyal vagy szigorral.

Ezért könnyebb tán a poet,
itt sokkal őszintébb lehetsz,
bár sokkal könnyebb látatlanban
felvállalni érzéseket.
De érdemes elgondolkodni,
nem lehet-e így szervezni,
ily egyszerűnek az életet?
Emberi arcokhoz szólni,
mit gondolsz. - nyíltan kimondani,
hisz mindent meg lehet mondani!
Csak nagyon fontos a keret.
A lehet kevés, amiért kell: 
minden egyes élet érték,
minek kijár a tisztelet!
/Lehet, hogy ezért is írunk
ilyen sokan verseket?/
.

Mamó Mesél - Ezópus: Az ebről és juhról /fabula

Egy komondor beperelt egy juhot a bírónál.
- Bíró uram, ez a juh egy kenyérrel tartozik nekem!
- Én nem tartozom semmivel, nem vagyok a komondor adósa, hiszen soha nem is láttam őt!
A komondor tanukat hozatott.
Először jött egy farkas.
- Jó bíró uram! Ez a juh egy bűnös állat. Én jól tudom, hogy a komondor egy kenyeret kölcsön adott neki. Saját szememmel láttam.
Második tanú a héja volt.
Ugyanazt mondta, amit a farkas.
A harmadik tanú a saskeselyű volt.
- Te bűnös állat - szólt a juhhoz - miért tagadod  le az adósságodat, mikor jól tudod, hogy tartozol vele?
A bíró a hamis vallomások alapján kihírdette az ítéletet:
- Te juh, tartozol a komondornak, köteles vagy azt megfizetni neki.
Az ártatlan juhnak nem volt mit tennie, elment, lenyiratta a gyapjúját, azt eladta, vett rajta egy kenyeret és oda adta a komondornak.
De mivel tél jött, a hidegben a meztelen juh megfagyott, elpusztult.

Mamó Mesél - Ezópus: Az egérről, békáról és a héjáról /fabula

Az egér futkosott a patak mellett, mert szeretett volna átkelni a vízen, de nem tudott.
Talált egy békát a parton.
-;Te béka, meg tudod mondani, hogy kelhetek át a vízen?
A béka vett egy fonalat, rákötötte egyik végét az egér lábára, másik végét saját lábára és így szólt:
- ülj a hátamra, én átviszlek!
  Tartsd magad erősen!
Az egér felült a béka hátára, a béka beugrott a vízbe és úszni kezdett. De mikor a patak közepére ért, lemerült és úszott le a fenék felé, az egeret meg húzta magával.
Mikor az egér rájött, mit akar a béka, elkezdett vele tusakodni.
Míg így harcoltak, meglátta egy héja az egeret. Rárepült, hirtelen felkapta és repült az ég felé.
Dehát a fonálon rajta függött a béka is.
Miután leszállt, mind a kettőt megette.

2020. május 19., kedd

Mamó Mesél - A farkas és a bárány /Ezópus fabulája

Egy farkas szomjas volt, lement inni a patakra. Ahogy ivott, lefelé nézett és látta, hogy lejjebb egy bárány is iszik a patakból.
Oda sietett a bárányhoz:
- Miért zavarod fel nekem a vizet?
- Hogy zavarhattam volna fel neked, amikor én lejjebb iszom, te pedig ott fenn, ahonnan lefelé folyik
  a víz?
- Micsoda? Lám szembe mersz szállni velem? Hogy mersz szidni engem?
- Jaj, nem szídlak, jó uram!
- Te is és a szüleid is és az összes nemzetiséged ellenségeim voltatok.
  Apád ugyanígy bosszantott engem 6 hónappal ezelőtt!
- Akkor én még a világon sem voltam!
- Mindenütt kárt teszel!
  Vetésemet sem tarthatom meg, mert mindenhol elrágod!
- Hogy rágnám el, mikor nincsenek is fogaim?
- Pokolra veled az okoskodásoddal!
És megette a bárányt.

2020. május 17., vasárnap

Mamó Mesél - A fekete város


Mamó Mesél - A vidám királyfi


Mamó Mesél - Hová megy a fehér ló?


Mamó Mesél - Róka koma meg a három tyúk


Mamó Mesél - A szegény ember és a két kis tehene


Mamó Mesél - A kis kondás


Mamó Mesél - A csodacsupor


Mamó Mesél - Szamárbőr /Perrault


Mamó Mesél - A gyémántot szóló leány /Perrault


Mamó Mesél - Csizmás kandúr /Perrault


Mamó Mesél - Hamupipőke /Perrault


Mamó Mesél - Csimbók herceg /Perrault


2020. május 12., kedd

Mamó Mesél - Apának szeretettel

Apa, ha te mellettem vagy,
én semmitől nem félek!
Anya jó társat választott,
szívem zugában ott vagytok,
mint igaz példaképek.

Ha - mint kos - török előre,
nem párnázod ki a falat,
azt mondod: ésszel gyermekem
próbálgasd csak szárnyaidat!

Erősek, hisz én faragtam,
mint a kicsi lovacskát,
ha megsérül, meggyógyítjuk,
s megpróbálsz egy más irányt.

Ha valami nem sikerül,
mesélsz a múltról, hogy lássam,
mit ér a tapasztalat,
nem intesz, ezzel vezetsz rá: 
a tanulságot vond le magad!

Hogyha valamit megtiltasz, s fáj
és anya is egy követ fúj te veled,
utólag mindig belátom:
"érted van, nem ellened!"

Bármilyen fontos a munkád
ha kell, mindig ott vagy velem,
ha rám nézel, gyengéd büszkeség
bújkál a szemeidben.

Nem sűrűn mondod: szeretlek,
de megmutatják tetteid,
mint nagyi simogató keze,
vagy anyának meleg öle,
oly védelmezők karjaid.



2020. május 7., csütörtök

Mamó Mesél - Mondókák

Gólya mama szomjas lett,
lesétált a tóra,
meglátta a kis béka, 
beugrott a tóba.


Erre megy a kis kakas,
peckes a járása,
korán reggel felébreszt
kukorrékolása.
Kukurikúuuu!


Ott szalad a kisegér,
utána a macska!
Na kisegér szedd a lábad,
mert gyorsabb a macska!

De én vagyok a kisebb,
ő hiába gyorsabb,
ha beszaladok a lyukba
mindig hoppon marad!

Mamó Mesél - Apák napja

Apa ébresztő, felkelni,
tudod, ez a te napod!
Elmegyünk a papához is,
ő még nem tudja, titok.

Szóval apa mondd meg gyorsan,
mihez is lenne kedved?
A családi programot ma
csakis te mondhatod meg!

Pokrócokból fotel mögé
építünk egy barlangot,
ha fáradt vagy papa maci,
ott alhatsz téli álmot.

Vagy játszhatunk vonatosat,
te leszel a vezető,
sípolhatsz az állomáson,
sőt lehet pár kitérő.

Focizhatunk, ha szeretnél
és ma mi hagyunk nyerni!
Vagy elmehetünk a tó partra
megint együtt horgászni.

Míg pecázol, mi a parton
építünk egy nagy várat,
te leszel a vár kapitány,
kitűzheted zászlódat.

Nem baj, hogyha nem fogsz halat,
anya megfőzte kedvenced,
torta is lesz, te vágod fel,
tiéd az első szelet!

Képzeld, ajándékot is kapsz,
anya azt mondta meglepi!
A csomag a szekrényben van,
de csak te bonthatod ki!

Ma te vagy a király apa!
Mi vagyunk az apródok.
Ne felejtsd el, ha ünnep van,
a király bőkezűen osztja
a népnek az ajándékot!

2020. május 4., hétfő

Mamó Mesél - Nyuszikák húsvétja


Mamó Mesél - Törpék és óriások


Mamó Mesél -Dörmi tornázik


Mamó Mesél - Tipi Topi és Botor motor


Mamó Mesél - A pásztorfiú csodafurulyája/1. fejezet


Mamó Mesél - A boldogtalan király/2. fejezet


Mamó Mesél - A három királyfi/3. fejezet


Mamó Mesél - A gyémántgomb/4. fejezet


Mamó Mesél - Az udvarmester bosszúja/5. fejezet


Mamó Mesél - Pindurka/6. fejezet


Mamó Mesél - A három boszorkány/7. fejezet


Mamó Mesél - Az óriás pórul jár/8. fejezet


Mamó Mesél - A csúnya hercegnő/9. fejezet


Mamó Mesél - Ibolya/10. fejezet


Mamó Mesél - Erős király 3 fia és a csodaszőlő/11. fejezet


Mamó Mesél - A gonosz testvérek/12. fejezet


Mamó Mesél - Málnácska/13. fejezet


Mamó Masél - A csodabúza/14. fejezet


Mamó Mesél - Ünneplőcske ovi: Anyák napja


Mamó Mesél - Ünneplőcske ovi bemutatkozik: Naptár


Mamó Mesél - Szivárvány falu/természet


Mamó Mesél - Szivárvány falu/szivárvány


2020. május 2., szombat

Mamó Mesél - Gyereknapra

Gyermekeink, unokáink
anyák napján, apák napján
mindig megköszöntenek
virággal vagy szép szavakkal,
talán egy kedves mosollyal
köszönik az életet.

Rajtunk a sor, hogy megköszönjük
 - ki miben hisz - sorsnak vagy az Istennek,
hogy kaphattunk, vállalhatunk
egy, akár több gyermeket.

Volt erőnk, hogy felneveljük,
türelmünk, hogy jókká tegyük,
tudásunk, hogy értelmüket
felébresszük és növeljük,
ösztönünk, hogy az életre felkészítsük,
kezünk, hogy míg kell, vezessük
és nagy szívünk, érző lelkünk,
benne minden szeretetünk,
hogy hálával gondozhassuk,
mindhalálig babusgassuk
mindennapi csodáinkat,
unokát és gyermeket.

2020. április 30., csütörtök

Mamó Mesél - Az igaz szerelem

Az igaz szerelem nem néma!
Az igaz szerelem beszél!
Szemed ragyog, ölel karod,
öledben forr a szenvedély!

Ajkad egy nevet suttog ezerszer,
Ha rá gondolsz, kinőnek a szárnyaid!
Lábad - ha hozzá mész - rohan,
lelked mindenkit táncba hív!

Ízlegeted a szót: szeret!
Babusgatod, mint gyermeket!
Érti minden rezdülésed,
hisz ő is igazán szeret!

Mamó Mesél - Miért oly nehéz?

Miért oly nehéz kimondani:
kicsim, nagyon szeretlek?

Miért oly nehéz kimondani:
anyám, köszönöm neked!

Miért oly nehéz kimondani:
bocsánat, ne haragudj!

Miért oly nehéz kimondani:
igazad van, csináljuk!

Miért tesz lakatot a szánkra
az igazi érzelem?

Miért lesz jobb később megbánni:
Bár még volna egy percem!

Hiszen kinek mondanunk kell,
azt szeretjük, s ő szeret!

A szeretetben pont ez a szép:
az őszinteség, a megértés,

s ha kimondod, amit gondolsz,
a lelked is könnyebb lesz!



Mamó Mesél - Néha még

Néha még álmomban forrón átölelsz,
néha még vágyamban egy csókot rám lehelsz,
fülembe dúdolod a kedves dalunk,
hajamat simítod, s ott fent a fényben eggyé olvadunk.

Néha még bús könnyek mossák arcomat,
fájdalmas, halk sóhaj hagyja el ajkamat.
Néha még szellőkkel suttogod nevem,
de lelkemben itt vagy, mindig itt velem.

2020. április 26., vasárnap

Mamó Mesél - Ember-természet kapcsolat

Anya figyelj, az iskolában
az a házi feladat,
egy fogalmazást kell írni,
minek címe:
Ember-természet kapcsolat.

Apa a Föld, biztos talaj
a család lába alatt,
anya, te vagy a napocska,
mosolyogsz, meleget adsz.

Nagyi a Hold, éjszaka még
álmunkban is vigyáz ránk,
nagypapa hegyként magaslik,
széltől véd, nyugalmat ád.

A hugi egy vidám szellő,
pajkosan ugra-bugrál,
a bátyám hatalmas tenger,
néha ijesztőn háborog,
legtöbbször szelíden ringat,
vagy hajónkkal messze száll.

Osztálytársak: virágos rét,
mind más, de mind mosolyog,
Tanító néni egy bokor,
bogyóival minket táplál,
ágai közt sok kis madár
oly otthonosan mozog.

És ki vagy te? Kincs a földben?
Na persze, a mi kincsünk!
Talán egy szelíd őzgida,
kit tenyerünkből etetünk?

Nem anya, én vagyok az ég,
gyönyörködöm bennetek!
Ha rossz a kedvem, csapkodok is,
néha sírok - esőt küldök,
de éjszaka sok csillaggal
- mint kicsi Göncöl a naggyal -
együtt az egész családdal
ott ragyogunk Teveled!

Mamó Mesél - Hold apó

Esik eső, fúj a szél,
Hold apó miről mesél?
Sejtelmesen mosolyog,
halvány fénye nem ragyog.

Fázósak az emberek,
nem szeretik az esőt és a szelet.
Pedig már szomjas a Föld!
Fák, virágok szomorkodnak,
a nap elöl elbújnának,
ők már várják az esőt.

S a szél? Kifújja
városokból a szennyet, 
port és a füstöt,
friss tavaszi levegőt hoz,
megtelíti a tüdőt.

Magával visz bánatokat,
uzenetet, vágyakat,
megsúgja az állatoknak,
az ellenség hová bújt el,
mutatja: erre szaladj!

Erről mesélget Hold apó,
de rá senki nem figyel,
helyette várnak fényárra,
meleg, fényes napsugárra,
már csak ilyen az ember.

Hisz a napocska mosolyog,
benne bíznak, neki hisznek,
tőle várják, mind remélik,
hogy egy szebb holnapot hoz!

Mamó Mesél - Papa

Papa, apa szót fogadott?
ő sosem volt rossz gyerek?
Szeretett elcsavarogni?
Sokat focizott veled?
Neki is volt nagypapája?
lovat faragott neked?
Néha te is összeszidtad?
Mondtad neki?
kisfiam, a spenót finom,
apa is eszik veled

Jó, ha apa nyakában visz,
vagy ha a hátárs vesz!
Nagpapa, de a te meséd
mindig olyan érdekes!
Papa! Te vagy az én hősöm!
Úgy szeretem, ha apának
azt mondod: te nagy gyerek!

Néha jó, hogy kicsi vagyok,
két kézzel két kezet fogok,
apa, nagypapa mellettem,
felnézek rájuk és tudom
- szemetekből kiolvasom -
erős, okos gyerek vagyok!
És én rátok büszke vagyok!

Mamó Mesél - Figyelj apára

Férjhez mentél, egy boldog pár!
Vígan telnek a napok.
Babusgatod, szeretgeted
etetgeted, álmát lesed,
hiszen ő a te párod.

Megszületik gyermeketek,
párod sír örömében!
Majd jönnek a hétköznapok
és a kicsi trónörökös
úszik a szeretetben.

Te - az anyuka - mit csinálsz?
Babusgatod, szeretgeted,
etetgeted, álmát lesed,
persze, hogy a kicsinek!
De mi is történik apával?
Elvesztette figyelmed?

Bár te ugyan úgy szereted,
csak már két babusgatás?
Arra bizony lassan elfogy
az időd, energiád.

Etetgetni? Nagy fiú már!
Kiszolgálja ő magát.
Álmát lesni? Neked éjjjel
fel kell kelni
megnyugtatni a babát!

S szépen lassan ketté válik
a három tagú család.
Ha minden jól megy, egybe forr még,
ha önállóbb lesz babád.

Azt mondják, hogy egy apuka
három éves kortól tudja
csak igazán értékelni
pici lányát, kisfiát.

De hogyha elég ügyes vagy,
nem kell várnod éveket,
vond be őt a fürdetésbe,
altatásba, sétálásba,
az etetés így is marad
kizárólag teneked!

Az együttes gondoskodás,
féltő aggódás és játék
bevésődik kis szivébe,
azt soha el nem feled,
ettől lesz igazán boldog
egy picinyke kis gyerek.

Így igazi család marad,
apukának keble dagad!
Kettőnek van szüksége rá
és már két embert babusgat,
lesi álmát és szeret.


Mamó Mesél - Egy vagy két gyerek?

Régen nem volt védekezés,
ahogyan jött - ha megmaradt -
egy családban felnőtt akár nyolc gyerek!
Azuán teltek az évek,
nem 'ahogy esik, úgy puffan',
már tervezzük az életet.

A kérdés most sem ott nehéz,
hol ketten eldöntik, nekik kell
két vagy akár több gyerek!
Vagy kinek az egyértelmű
- és mindegy, hogy milyen okból -
neki biz' nem kell gyerek.

A dilemma akkor nehéz,
amikor az a nagy kérdés:
a kicsinek kell-e testvér?
Legyen- e még egy gyerek?

Azután jönnek az érvek
pro és kontra. Mit tegyek?
Ha egy van, mindent megadhatok
neki, amit csak lehet.
Ha kettő van, számolni kell.
Enni az van, de jut-e majd
mindkettőnek elég játék, két sereg?

Ha csak vele foglalkozom,
jut rá elég szeretet.
De ha ott lesz a testvérke,
megoszlik köztük figyelmünk,
folyton-folyvást kellene egy négykezes!

Ha nagyobbak: egyik ide, másik oda,
egy örök rohangálás!
Az éjszakázás fárasztó,
örülök, hogy az első már
átalussza az éjszakát!

Három év még kimaradhat,
vissza vár a munkahely.
De öt-hat év? Mindent felejtek,
a korral haladni kell!

A férjem alig látom majd,
nagyobb család, kell több munka,
csak így lesz több kereset.
De hogy fogjuk bepótolni
az elvesztett sok-sok órát,
külön töltött éveket?

Viszont ketten eljátszanak,
lefoglalják ők egymást,
azután vannak nagyszülők,
ők örülnek a legjobban,
ha megkapják az unokát.

Megtanulnak együtt élni,
nem lesz "világ közepe".
A másikat elfogadni,
játékokat megosztani,
látni: okos másik is lehet.

Ha meghalunk, egyedül lesz,
ha testvér nélkül nő majd fel!
Öreg napjainkra ki lesz,
ha külföldre kerül el?

Bizony, nem könnyű dilemma,
dönteni szívvel lehet,
hiszen életekről van szó,
s itt nem nézhetünk semmi mást,
csakis gyerek érdeket!

2020. április 25., szombat

Mamó Mesél - Szerelem, gyűlölet.

Azt mondják, a szerelemből
könnyen lehet gyűlölet.
Én nem hiszem. Az ok inkább,
hogy nincsen önismeret.

Kicsi vagy, mamád összeszid,
haragszol és arra gondolsz:
inkább világgá megyek,
s kiáltod: nem szeretlek!
Ha a barátod rosszat mond,
Barátságnak véget vetsz.

Isten az orrodra koppint,
fogod és megtagadod,
legközelebb imádkozni
ha nagy baj lesz, akkor fogsz.

Meglátsz valakit, a lénye
megérinti lelkedet.
Nem tudod, pontosan miért,
csak azt, hogy ő kell neked.

Megérzel benne valamit,
erről szól a szerelem!
Hibái nem érdekelnek,
mert hogyha ez nem így lenne,
nem születne több gyerek.

Aztán egyszercsak felébredsz.
Elhagytak? Becsaptak? Mindegy.
Felszinre törnek érzések,
mit korábban - bár ott voltak -
elnyomott a szeretet.

Két kemény dolog uralja
agyunkat, amit legyőzni
oly nehéz! Nem is lehet?
Kritikát el nem viselünk!
/De sok kárt okoz ez nekünk!/
Eszünkbe nem jut: értünk szól!
Hiszen ki tökéletes?

A másik, hogy birtokolni
mindenki nagyon szeret.
S úgy érezzük - tudat alatt -
az a másik tulajdonunk!
Elveszteni nem lehet.

Bár érezzük ott legbelül
- még magunknak is tagadjuk -
Kifelé: csakis ő hibás!
Folyton csak ezt hangoztatjuk.

Szeretetből gyűlölet lesz.
A csalódás az fájdalom!
Túllépni rajta szenvedés,
megbocsátás, beismerés
keserves dolog nagyon.

Kizárólag magad miatt
hidd el, mégis érdemes!
Hiszen azt kell eldöntened
békében vagy gyűlöletben
szándékozod leélni majd
hátralévő életed?




Mamó Mesél - Változtatni mindig lehet!

Azt mondják, sorsod tőled függ,
te alakítod életed!
Igen, ha jó helyre születtél.
De mi van azokkal, akiknek
bölcsője kemény sziklaüreg?

Sorsod dobált jobbra-balra,
senki nem fogta a kezed.
Nem volt, ki példát mutasson,
vagy elmondja
hogyan is éld az életed.

Bekerülsz a sötétségbe,
vajon van út, mi ki vezet?
Hirtelen érzed: megfogják
két oldalról a két kezed.

Nem látsz semmit, mert sötét van,
csak azt érzed, egyik lágyan
megsimítja a jobb kezed.
Másik erősen szorítja,
szinte maga felé húzza.
Kit válasszak? Ki mondja meg?
Csak az ösztönöd, mi vezet.

Hezitálsz, hát megszólalnak,
csak a füledbe suttognak.
Egyik mondja: engem válassz!
Elkerülünk minden tudást,
munkát, törvényt, hülye szabályt!
Szabadon élsz, mint a madár,
ura leszel a világnak!

Másik így szól: gyere velem!
Hagyjuk itt a sötétséget!
Vár a fény, napsugár, élet!
Bár hosszú lesz a küzdelmed.
Le kell gyűrnöd kemény sziklát,
megküzdened pár viharral,
átugrani szakadékot,
harcot vívni sárkányoddal.

Magadba szívni sok tudást,
megérezni, ki akar jót.
Ki ellenség és ki barát?
Átkelni háborgó vizen
csónak nélkül, egymagadban,
kivédeni minden csapást.

Megtalálni lelki békéd,
legyűrni a félelmedet,
végül egy jó társra lelni,
csendes, szép életet élni,
hogy mindig fényben ébredhess!

Ha jól döntöttél, nyert ügyed van,
de ha a sötét tetszik jobban,
annak örök foglya maradsz,
életed csak vegetálás,
nem élsz meg nyugodt álmokat!

Egyszer mégis kiszabadulsz!
Ki vezetett - csak ő volt fontos.
Kellettél, míg kihasználhat,
a sors újra mélyre dobott.

Mögötted a tapasztalat.
Mi eddig volt  - keserűség.
Újra itt van keresztutad,
s eszedbe jutnak a régi
reményt mutató más szavak.

Most áll igazán előtted
döntési lehetőséged.
Talán ez lesz az utolsó,
ezért jól meggondolandó!

Bármily nehéz az életed,
egyet soha el ne feledj:
Képességet te is kaptál,
akárhová is pottyantál!
A lehetőség benned van!
Változtatni mindig lehet!

Mamó Mesél - Halál

Az ember - legyen az bárki is,
tudomásul kell vegye,
az élet vége az a halál!
Előbb vagy utóbb mindenkit
váratlanul vagy vágyottan
magával visz, elkaszál.

Vajon miért hívják kaszásnak?
Ettől olyan rémísztő!
Mert valóban van, hogy kaszál,
ezrével arat a halál,
de van, ki - Isten kegyelméből? -
álmában, fájdalom nélkül
halál csókjával sírba száll.

Ahogy künbözik sorsunk,
ezerféle az életünk,
a halálunk sem egyforma,
talán amit érdemlünk?
Hirtelen egy felelőtlen
vagy ártatlan baleset?
Vagy elragad egy csecsemőt!
Miért kell neki egy gyerek?

Ezer betegséggel kínoz,
hogy kívánod: vigyen már!
Vagy megvárja, amíg időd
lassan letelik, ahogy kell,
erre mondják: szép halál?

Befolyásolni nem tudjuk.
Vagy mégis, van hozzá közünk?
Hiszen ha bele gondolunk
bizony sokszor teszünk róla,
veszélyes legyen életünk.

Ártunk magunknak és másnak.
Cigi, pia, extrém sport,
jövővel nem törődünk.
Ám az érdekes mégis az,
hogyha tudjuk: már közeleg,
hirtelen mind megtérünk?!

Ne várjuk! Ne gondoljunk rá!
Hisz akkor jön, ha ő akar!
Csak próbáljunk meg úgy élni,
a kaszát ne élezzük ki!
Ha muszáj lesz, vigyen inkább 
kézen fogva magával.

Mamó Mesél - Örök érzés

Azt mondják, hogy a kis kutya
ha kis korában megszagol,
azt a szagot nem felejti!
Akár pár évvel később lát,
megcsóválja kicsi farkát
és örömében csahol.

Vajon mi van az emberrel?
Ha valakit átölel
és szívéhez úgy szorítja,
hogy átérzik dobbanása,
s esze is tudja: szeret!
Akár csalódhat is benne,
elfeledni sosem tudja,
lelke mélye őrzi neki,
ha rá gondol, bent nevet.

2020. április 17., péntek

Mamó mesél - Szivárványos anyák napja

Ha tündér varázsló lennék,
a szivárványnak két végét
öszefognám karikába,
ráhúznám a napocskára!

Oda gurítanám Neked,
játszanánk a felhők felett!
Így telne az anyák napja,
kacagva fent a magasba'.

Tündér varázsló nem leszek,
maradok egy kicsi gyerek.
Szedtem egy csokrot a réten,
szivárvány minden színében.

És mosolyogva nyújtom át,
mert számodra
- mindig mondod -
én jelentem a napocskát.

És a szivárvány csokorral
kívánok szép anyák napját.
Figyelj! Gurítom a labdát...



Mamó mesél - Nagyika

Nagyika, a szíved arany,
nem is értem, hogy dobog!
És ha valami bajom van,
vár ölelő, két karod.

Ahogy növök, szíved, karod
valahogyan velem nő!
Bár lassan én vagyok nagyobb,
ha öledbe kucorodok,
körbe vesz süti illatod,
elringatsz, mint egy kiababát
csilingelő, baldachinos,
pihe-puha szép bölcső.

Most cserébe anyák napján
én énekelek neked.
Dúdolj velem, játsszunk megint,
rosszalkodjunk csak mi ketten,
mint két csintalan gyerek!

2020. április 11., szombat

Mamó mesél - Nyuszi család húsvétkor

Élt egyszer egy nyuszi család,
Nyuszi papa, nyuszi mama
és három nyuszi apróság.
Ugri, Tapsi, s a kis Kajla,
hosszú füle, pom-pom farka,
s örökké mozgó kis bajsza,
ő volt a kis csintalanka.

Egyszer így szólt nyuszi mama:
közeledik húsvét napja.
Fessetek sok szép kis tojást,
míg én készítek vacsorát.

Ugri és Tapsi neki állt,
festett pár szép hímes tojást.
De Kajlának nem volt kedve,
ő a tojást nem szerette.
Kifeküdt a selymes fűbe,
a felhőket nézegette.

Na, gondolta anyukája,
rákoppintok az orrára!
Fog ő még tojást festeni,
egy kis leckét adok neki.

Megkérdezte: mondd csak, Kajla,
te mit szeretnél húsvétra?
Répát! Almát és salátát!
Simogatta kis pocakját.

Anyukája a konyhában
megpucolta szép sorjában
a répát, almát és salátát,
s belőlük szép tojást formált.
Bele tette kis kosárba
és bevitte a szobába.

Kajla itt a finom répád,
meg az almád és salátád.
Mind a tied, megeheted,
de csak akkor, ha helyükre
a festett tojást bele teszed.

Kajla lógatta az orrát,
megfogta a kosárkáját,
s az udvarra kisomfordált.
Jól van, festek nektek tojást
és mosolyogva neki állt.

Behozta a kis kosarát,
jól meglepte anyukáját!
Ilyen tojást már ki látott?
Soha ki nem találhatod.

Az egyikre répát festett,
a másikra zöld salátát rajzolt,
többet.
S harmadikra? Na, mit gondolsz?
Piros almát, szép mosolygóst.

Anyukája csodálkozott,
azután nagyot kacagott.
Jól van Kajla, huncut voltál,
de talán jó tippet adtál.

Ha meglátják a gyerekek,
kedvet kapnak, s kenyér helyett
tojás mellé finom répát,
ropogós friss zöld salátát,
s piros almát esznek veled.





2020. április 4., szombat

Mamo mesél - Csak írj!

Ady és József Attila,
Babits, Arany, Petőfi,
mind nagy költő volt,
s milyen más,
mi műveiket illeti.
Hogy neked ki a kedvenced?
Azt eldönti a sorsod.
Kivel tudsz azonosulni,
ha sorait olvasod.

Az én kedvencem Petőfi,
verseiből amit érzek: szenvedély!
Elolvasom, máris értem,
nem kell azon elmélkednem,
vajon mit mond és miért?

Tizen néznek egy absztrakt képet
és mind mást lát meg benne,
nekem nagyon jó Munkácsy,
ki - mit látott - ahogy látta,
vagy épp, ahogy elképzelte,
csodásan lefestette.

S ki van velünk?
Itt a Poet, számtalan sok poéta,
belőle néhány, ki költő,
a versírás tudója.

S mi többiek? A művészet
az távol áll mi tőlünk,
mégis azt mondom, ne add fel!
Mert a vers a mi lelkünk.

Ha eléred, hogy néhányan
örülnek a versednek,
vagy bíztató soraidra
bátran előre lépnek,
mosolyt, könnyet csal arcukra
és az nekik jól esik,
vagy keserű soraidban,
fájdalmadban osztozik.

Gondolatokat ébresztesz,
esti mesét súgsz neki,
látja, lehet sok sors társa,
ez magányát enyhíti.

Már érdemes tollat fognod,
s leírni, mit nekik szánsz,
de itt nyugodtan légy önző,
s írd le azt, mi téged bánt!

Hisz ha kiadod magadból
gyászod, s mást, ami gyötör,
vagy épp világgá kiáltod
boldogságod, örömöd,
te magad leszel boldogabb
és ezért már megérte!
A világnak szánt verseket
hagyjuk a sok alkotóra
/Új Adykra, Petőfikre/
és valódi művészre.

De amíg papír előtted,
s a tolladban van tinta,
sőt, hogy még egyszerűbb legyen,
a billentyűzet elbírja,

Ródd csak sorban verseidet,
mondjon bármit a világ!
Akad biztos körülötted
pár szeretted, unokád,
aki egyszer - ha nem leszel -
soraid megkönnyezi
és te onnan fentről nézve,
a sorsoddal megbékélve
örülsz, így üzensz neki.




Mamo mesél - Tipi-Topi és Botor motor mese

Tipi-Topi kicsi kocsi
jobbra akart kanyarodni.
De elé állt Rotor motor,
erre te nem kanyarodol!

Tipi-Topi dudált egyet,
Botor motor felberregett,
Tipi kiengedte szárnyát,
átrepülte a barátját.

Na megállj csak - kiált Botor,
s máris forog egy nagy rotor,
nézi, hol van Tipi-Topi?
Mióta is tud repülni?
Csak nem esett be.a vízbe?
Talpakat fel és rotort le!

Botor ott landol a vizen,
Tipi-Topi sehol sincsen!
Botor motor kering kőrbe,
s megijed, hogy kis barátját
elvesztette?

Megjelenik Tipi-Topi,
a hídról integet neki.
Botor motor, mit csinálsz ott?
Ismerd el, én voltam a jobb!

Botor felberreg mérgében,
ugrat, hogy elhagyja menten!
Eszébe jut aggodalma,
nevetve a dudát nyomja.

Jól van, Tipi, te vagy a jobb!
S a két barát egymás mellett
tovább robog.

2020. március 28., szombat

Mamo mesél - Koronavírus gyerekszemmel

Mama, szia, jó ez a skype!
És minden nap beszélhetek veled!
Most én vagyok a nagyikád,
én mondom, vigyázz magadra
és hogy mi történik itthon,
én mesélek neked.

Valami koronavírus
rosszalkodik világszerte,
ami olyan, mint egy gonosz manó.
Ha egyedül van, kis bajt okoz,
de ha sokan vannak együtt,
rombol-tombol, lázat csinál,
köhögsz tőle, s ha túl erős
és akit bánt, az túl gyenge,
legyőzi őt, s felküldhetik az egekbe.

Úgyhogy arra kell vigyázni,
hogy nem szabad találkozni,
ne tudjanak összefogni
és ellenünk rosszalkodni!
Bár nekem egy kicsit furcsa,
mert mesékben a korona -
ha valaki fején hordja,
az bátor és erős.

De én nem haragszom rájuk,
mert olyan, mintha nyaralnánk.
Itthon van a fele család.
Csak anyának kell bejárni,
mert betegekre vigyáz.
S képzeld, mintha farsang lenne,
maszkot visel és kesztyűt húz,
eztán én is így gyógyítom
- ha beteg lesz - a babát.

Apa itthonról dolgozik
és képzeld, az iskola is bezárt!
Persze azért tanulni kell,
a tesóim kapnak leckét,
ugye, hogy az internet mily csodás?

Szigorú napirendünk van,
anya írta, s hogy betartsuk,
az apuci vigyáz.
Azért minden nap kimegyünk,
mert a napocska persze kell
és ilyenkor is fontos a mozgás.
Nincs játszótér,
messzebb megyünk,
mostanában felfedezünk.
Vízparton vagy az erdőben
kergetjük a labdát.

Ha barátokkal találkozunk,
mindössze csak pár szót váltunk,
de nem közelről!
Nincs puszi, kézfogás!
Persze ez nem azt jelenti,
hogyha nem is ölelkezünk -
hogy már többé
nem szeretjük egymást.

Papírzsepiből most több fogy,
mert ha véletlen köhintünk,
vagy hatalmasat tüsszentünk,
nem tehetjük a zsebünkbe,
bedobjuk a szemetesbe,
s bár te is sokszor figyelmeztetsz,
most sokkal több nálunk a kézmosás.

Szóval sokat együtt vagyunk,
nagyika csak te hiányzol!
De nem hagylak unatkozni,
tudom, hogy most
nem mehetsz ki!
Mondasz nekem recepteket,
bábozunk, mert a skype-on
azt is lehet,
s vigaszul csinálok neked
majd egy szép koronát.

Most mindnyájan téged féltünk,
egy ideig csak így beszélünk.
Nemsoká úgy lesz, mint eddig,
hogyha majd a vírus elmegy,
még soká te aggódsz értünk.



Mamo mesél - Bolond április

Gyere te bolond április,
bolondozzunk együtt!
Bújjunk be a csigaházba,
másszunk fel a szivárványra,
üljünk fel a sün hátára!
Kergetőzzünk a lepkékkel,
repüljünk együtt a széllel,
hintsünk szét ezer illatot,
duzzasszuk fel a patakot!
Bújócskázzunk napocskával,
focizzunk a jéglabdákkal,
rázzuk ki a bárányfelhőt,
lóbáljunk meg néhány hintát,
majd ragyogjunk, mint a sellök!
Labdázzunk a tobozokkal,
játsszunk a kis mókusokkal,
öntözzünk erdőt és rétet,
hadd szóljon a madár ének!
S ha eleget bolondoztunk,
dirrel-durral odébb állunk,
játsszon csak tovább a május!